Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
nemzedékük 1840-es évekre már magyar anyanyelvűvé vált, s a további évtizedekben etnikailag elmagyarosodott. Erre utal 1846-ban a váci letelepedést kérő Pozsony megyében születettek aláírásában: a „magyar izraelita" megnevezés is. 68 A másik nemcsak önálló vallás, hanem etnikum a váci görögkeletiek csoportja volt. Az 1724 és 1770 között készített összeírásokban szereplő váci görögkeletiekről megállapíthatóvá vált, hogy (szerbek, makedónok és albánok etnikai keverékéből) a XVIII. század végére részben élszerbesedtek, részben pedig elmagyarosodtak. Az 1757. évi, az uradalommal három évre kötött szerződésükben szereplő négy kereskedelmi társulatuk közül az egyikről, a Stockinger— Varsay—Nikolla Kristóf társulatról tudjuk, hogy tagjai német nyelvűek voltak. A váci görögkeleti kereskedők az egész országban mozogtak, s így egy több nyelvű különálló etnikai csoportot alkottak. Ez a különálló etnikai csoport a XIX. század közepére fokozatosan felmorzsolódik, s vagy szerb, vagy magyar nemzetiségűvé válik. 21. táblázat: A váci görögkeletiek számának alakulása 1713—1835 között Év Családok Lélekszám Boltok szama szama 1713 ? ? ? 1724 8 40 ? 1738 1 5 1 1754 11 55 7 1760 11 35 7 1765 12 47 8 1769 14 69 8 1795 13 79 8 1828 13 65 — 1835 13 59 — A váci nem egyesült görögkeletieket, akiket a váciak közönségesen görögöknek vagy rácoknak neveztek, először 1713-ban a földesúr és a város szerződésében említik meg. Létszámuk ismeretlen, s ezt csupán az 1724. évi Pest megyei taxális összeírás utáni időszaktól tudjuk számba venni. Az ebben az időszakban készített összeírások adatai szerint a váci görögkeletiek legnagyobb számban az 1765—1795. évek közötti harminc évben szerepeltek. 1793-ban saját áldozatkészségükből templomot is emeltek a mai Katona L. utcában, amely utcát róluk Görög utcának neveztek sokáig. A görögkeleti vallásgyakorlatra csak 1784 j ben kaptak engedélyt, s attól kezdve Kecskemétről járt ki hozzájuk a pópa. Az 1795-ben felszentelt görögkeleti templomba 1799. VIII. 23-án Popovich Dénes pópa beiktatása ügyéről a püspökvárosi tanácshoz intézett irat tájékoztat. A Vácon megtelepedett görögkeleti kereskedők Szent Miklós képével díszített pecsétje 1733-ban készült, s a felirata: „Sigillum Companiae Mercantilis graeci rítus non uniti", azaz „Görög nem egyesült szertartásúak kereskedői társulatának pecsétje" volt. Ez a pecsét az első váci kereskedőtársulatuk 1733. évi megalakulására utal. Az 1790-es években többen közülük Pestre, de ugyanekkor mások a környékről Vácra telepedtek. Anchely János uradalmi praefectus 1799. november 27-én Biberkovich Péter nagyoroszi görög kereskedőnek megengedi, hogy Vácra telepedjék, ami a falusi görögkeleti kereskedők beáramlását bizonyítja. A mai horvátországbeli Vinkovci helység 1799-ben a váci tanácstól Ki168
