Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
• 5.2. A NEMZETISÉGEK A Vácra betelepülők legjelentősebb csoportjai a környező Pest, Nógrád és Hont megyék szomszédos helységeiből érkeztek. Más utalások szerint Pestre Nógrádból kevesen települtek, s ennek oka Vác mindenkori vonzása volt. (Vácról viszont a XVIII. század végén Pestre 7 kereskedő telepedett át.) A magyar betelepedőkön kívül Vácra külföldi telepesek is érkeztek. Ezek között a legjelentősebb szerepet a német nyelvterületről jövők játszották. A legkorábban ismert 1699. évi megyei összeírásban külön a magyarok és külön a németek, mint „svaevi vaczienses", azaz „váci svábok" szerepelnek. Ekkor az összes 180 családra becsült lakosság egyharmadát (60 családot) alkották. Tragor Ignác vizsgálódásában az 1699., 1715., 1718. és 1720. évi különböző összeírásokban szereplő nevek alapján megállapította, hogy az összes lakosság 44 Q /o-a magyar, 28%-a német, 25%-a szláv (főleg cseh, morva és szlovák stb.), amíg 13%-a nem határozható meg. A váci magyarok és nemzetiségiek aránya az 1784/85. évi II. József király által elrendelt népességi felmérés püspökváci adatai tükrében a következő változásokat mutatják. A püspökváci 1208 család közül 107 család nemzetiségi, akik közül 53 német, 40 nyugati szláv, 5 délszláv, 6 újlatin (olasz és francia) és 2 ismeretlen nemzetiségű volt. 19. táblázat: A püspökváci családok nemzetiségi megoszlása 1784/85-Ъеп összes családok száma 1208 100 % Magyar családok száma HOL 91,5% Nemzetiségi családok száma 107 8,5% Ezen belül: Német családok száma 53 50 % cseh, lengyel, morva és szlovák családok száma: 40 36 % Délszláv (szerb, makedón, horvát) családok száma 5 5,5% Francia és olasz családok száma 6 6,5% Ismeretlen családok száma 2 2 % A XVIII. századi összeírásokból világosan kitűnik, hogy a német elsősorban a Felsőváros nyelve volt. A nemzetiség kimutatásánál ekkor valószínűleg a születés helyét vették alapul, mert Vácon jóval többen beszéltek németül és viseltek német eredetű családnevet, mint ahányan német nemzetiségűnek vallották magukat. A XVIII. században Vácon és a környező falvakban a magyar, német és szlovák nyelv hihetetlen keveredéséről tudunk. A családnevekből 1785 körül, a nemzetiségre következtetni nem lehet. A szlováknak összeírtak között pl. Püspökszilágyon Simon, Palotás, Csordás, Halas és Kovács nevű családok szerepeltek. Az 1784/85. évi népességi felmérésben szereplő 53 „német" család saját magát nem németként nevezte meg. Közülük 43 osztráknak, 4 bajornak, 2 svábnak, egy salzburginak, egy karinthiainak, egy szásznak és négyen a „birodalomból" — „ex imperio" származónak vallotta magát. Ez is azt bizonyítja, hogy ezek első nemzedékbeli betelepülők voltak; s a második vagy harmadik nemzedékbeli német anyanyelvűek már magukat magyarországinak, illetve vácinak érezték. A betelepülő németek, Vácon belüli letelepedési helyük alapján lettek megkülönböztetve, mint ahogy 1784-ben Felső-magyar, Alsó-magyar és Német negyedekről értesülhetünk. A németek letelepedési helyzetéről biztosan 168
