Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

árucikkek" kereskedését folytatja. Ugyanez a feljegyzés Boros Mihály váci harmincadost is megemlíti, mint a váci kamarai kerületben a Jánossy János által a kamara javára lefoglalt fiskális javak kezelőjét. A budai kamarai adminisztráció egy másik 1710. augusztus 30-án Budán kelt feljegyzése a váci kamarai provizor működéséről számol be. Ez kétségtelenné teszi, hogy a budai császári kamarai hatóságok a váci egyházmegye tizedei és a püspök-földesúri jövedelmek lefoglalt részének kezelésére Vác központtal egy kamarai kerületet szerveztek. A kamarai kerülethez tartozott a váci harmincadhi

vatal is, sőt a harmincados az összes váci kamarai jövedelmek kezelője volt. A váci fiskális uradalom 1718ban került vissza a püspöki uradalomba.

37 A váci harmincadhivatal bevételeiről két elszámolás maradt fent, amelyek a távolsági kereskedelem átmenő forgalmát mutatják. Ezek közül az 1710—1711. évi elszámolások az 1688—1700. évi elszámolásokhoz képest jelentős visszaesést tükröznek. A váci harmincadhivatalt 1723-ban, talán éppen csökkenő bevételei miatt, Pestre telepítették. Egy év múlva 1724. március 2-án Pestről újra Vácra helyezték, azonban már csupán fiókharmincadként. A császári királyi váci fiókharmincadhivatal rendes jövedelmeiről Jauschits János es. kir. fiókharmincados a pozsonyi harmincadigazgatósághoz 1748. január 1-től 1748. október l-ig befolyt vámösszegekről készült részletes negyedéves elszámolásai tudósítanak. Az elszámolások szerint a váci fiókharmincad összes bevételei tovább csökkentek. Erre a Vácon áthaladó távolsági kereskedelem útvonalának új vámszabályozásai adnak magyarázatot. Az újonnan felállított alföldi harmincadhivataloknál már megvámolt kereskedők, ezután Vácon csak kisebb, a városi jövedelmet gyarapító útvámot fizették, de a harmincadvámot már nem.

38 Az 1710-es évektől a váci harrnincadhivatal megállapítható körzete a Vác— Losonc—Szolnok—Hatvan—Vác városok vonalán belüli helységek külkereskedelmi forgalomba kerülő árucikkeire szorult össze. A forgalom fokozatos visszaesése következtében. II. József 1784. február 13-án kelt rendelete a váci fiókharmincadhivatalt véglegesen Pestre helyezte át. A harmincadhivatal forgalmának visszaesése nem jelentette a Vácon áthaladó távolsági kereskedelem forgalmának a csökkenését, mivel az a már említett vámigazgatási szabályozások következménye volt. Vácon keresztül a hagyományos szárazföldi úton tekintélyes számú éZő állatot hajtottak továbbra is nyugati irányba ki. Erről a püspökváci jegyzőkönyvek 1818. november 6-i feljegyzése a „marhákról levő vámosi könyv" elszámolásai alapján a következő adatokat őrizték meg. 1818. augusztus és szeptember hónapokban 6793, októberben 5416 és novemberben pedig 7864 darab szarvasmarhát hajtottak Vácon keresztül nyugati irányba, Kismaros felé.

39 A távolsági kereskedelmet lebonyolító kereskedők között váciakkal is találkozunk. A törökkel kötött 1718. évi pozserováci békeszerződés értelmében tömegesen telepedtek be a török alatt-való rác, makedón és görög kereskedők, s közülük néhányan Vácra is. A török árukkal nagyban szabadon kereskedtek, de kiskereskedésüket tiltották. Azonban a tényleges gyakorlatban ezt is folytatták. A váci rác kereskedőkről pontos felvilágosítást Pest megye összeírásai nyújtanak. Az 1724-ben készült megyei taxalis összeírásban nyolc ún. görögöt név szerint, adóival együtt ismerhetünk meg. A török alattvaló kereskedők görög nem egyesült ortodox keresztények voltak s vallásukról sokszor „görögnek" nevezték őket, pedig nyelvük szerint délszlávok vagy albánok vóltak.

m Äz 1738/39. évi megyei taxalis összeírásban csupán Thomas görög és Mudlin János görög kereskedő (mercator) nevével találkozunk. A görög hitű váci kereskedők, vezetőjük Pop Tamás kérésére 1749. május 5-én Altíhan püspökkel 147