Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

szőri réteket — területrendezés folytán — a südi pusztánál, a hegy alatti püspöki erdőből egészítették ki. A Gombás-nídnál levő réteket a marhás gazdák árokkal körülkerítették. Az állattartás mezei rendjét a tanács ülésein rendszeresen szabályozta. A kisváciak a Gyada és Katalina pusztákon, Diósvölgyön és Hermányon felüli réteken, míg a gödi pusztán és a Naszály oldalában a nagyváciak legeltettek. Nagyvác lakossága mintegy 300, a kisváciak pedig 100 szarvasmarhát tartottak 1765 körül; ami 1724-hez képest csökkenést jelentett, s a továbbiakban nem is változott. A juh- és a sertéstartásban Kisvác mindig vezetett a többi városrész előtt. Az igazságos kiosztás elősegítésére a váci gazdák kérésére 1782 júniusában a Kisszór, Nagyszór, Fiókszór, s a Kisszór és Nagy szór eleje, Gombhíd, Kisrét és Csörög nevű réteket felmérték. A következő évben 1783 februárjában Püspökvác tanácsa az uradalomhoz folyamodott: kérte a cselőtei és kakaskúti legelőt, valamint a derecskéi rét átengedését; s az uradalom juhainak elvitelét, hogy a váciak marhái legelhessenek. Bejelentették egyben a gödi puszta haszonbérletének elvesztését is, ez indította el a váciak és az uradalom több évtizedes további küzdelmét a határhasználatért.

23 1785 áprilisában a váciak úrbéri panasza a legelők ügyében a Kir. Helytartótanácshoz került, s ott megyei bizottság kiküldését rendelték el. A megyei bizottság az uradalmi tisztekkel együtt a váci határt bejárta, s a legelők területét két részre mérte szét. Egyik részen az állandóan használható legelőket, a Dunától és a Gombástól Sződ helységig terjedő területen, valamint a Cselőte alatti területen öt tagban, mintegy 1488 Va kat. holdon jelölte ki. A másik részen, a nem állandóan használható legelőket, a Gombástól innen, az uradalmi komlóskert alatti területen, a Lágyoson négy tagban, mintegy 1563 kat. hold nagyságú területet jelölt ki. Ennek egynegyede zsombékos, gyimgyomos és tövises terület volt. Az összes váci legelő 3052 kat. hold volt, ezekről a megyei mérnök térképet is készített. Az 1789. évi kataszteri felmérés szerint közvetlen uradalmi kezelésben 97 kat. hold rét, további 137 kat. hold uradalmi rét pedig haszonbérletben volt. Az úrbéresek kezelésében 366 kat. hold rét és 1386 kat. hold legelő használata esett. A kertek és nádasok uradalmi kezelésben levő területe 26 kat. hold, az úrbéresek birtokában 220 kat. hold volt. 5. táblázat: A váci állatállomány adatai az 1696—1827 közötti összeírások alapján Év Helység Sz.marha Ló Juh Sertés Méh Magyarázat 1696 Vác 640 92 371 38* * méhkas 1699 Vác 766 97 365** 85 38 ** kecskékkel 1724 Nagyvác Kisvác 376 180 118 56 — Püspökvác 260 99 148 186 43 1743 Káptalanvác 35 56 50 21 — Kisvác 71 81 161 17 — . Püspökvác 332 91 — — — ' 1765/69 Káptalanvác 35 17 — — — Kisvác Püspökvác 117 11 334 226 — 1785 Kisvác Püspökvác — — 1700*** — — *** uradalmi 1785 Káptalaiiwác 1827 Püspökvác 407 188 25 55 — 1827 Káptalanvác 40 53 — 12 —