Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

szóval sem tselekedettel nem törekedett..." A X. pont pedig kimondja : „... ha a Czéhnek valamelly Tagja ellen panasz támadna... az Gazdának kinél Napszámban dolgozott vagy másnak kárt tett volna s másokat közben jött Limitátiónak által Kagására biztatott volna... megintetik..." A céhszabályzatból is látszik:, hogy a napszámosok bérharcának a letörésére, vallásos keretben a szokás szerint megszervezett Kapás Céh, hamarosan két részre vált: az alváci és a felváci kapás céh szervezetére. A céh a tagoknak a céh fenntartására adott hozzájárulásból betegség és halál esetére anyagi támogatást nyújtott. A szőlőkapások napszámosainak korlátozott érdekvédelmi szervezete lehetett, de tevékenysége miatt a püspökség nem tűrte meg a korai munkás-érdekvédelem még e testületét sem. Mindkét kapás céhet 1830-ban jeloszlatták, s 1832чЬеп a két kapás céh ládáiban talált 1048 Ft hovafordításáról a szolgabíró rendelkezett. A váci családokra eső bortermés megoszlását három időmetszetben megvizsgálva igazolva látjuk a korábbi helyi megállapítást, hogy a bor a lakosok jelentős jövedelemforrása volt. A legkorábbi adatunk szerint is 1699-ben egy családra 8,41 hl bor jutott. Ez a mennyiség 1743-ban már a háromszorosára emelkedett, majd 1827-ig csekély növekedést ért el. Ha a bortermést figyelembe vesszük, megállapíthatjuk 1743—1827 közötti időszakban átlagosan Vác minden egyes családjára kb. 24—26 hl bor esett. Természetesen nem minden család rendelkezett szőlővel. A becsült éves családi szükséglet 5 hl-es mennyiségét (1. 4. táblázat) Molnár József munkája alapján vettük. Megállapíthatóvá vált így, hogy átlagosan 5 hl-t, vagy azon felül termelő család már boreladásra is képes.

21 4. táblázat: A váci családokra eső bortermés megoszlása • Év Családok száma Bortermésrész Becsült éves családi szükséglet 1699 180 8,41 hl 5 hl 1743 902 24,56 hl 5 hl 1827 2080 26,08 hl 5 M 2.4. ÁLLATTENYÉSZTÉS Az állattartás, az első összeírások felmérései szerint az egész település adatait összesítve 1699-ben a következő: 180 családra 234 ökör, 281 tehén és 203 borjú, valamint 97 ló. A szarvasmarhatartás megoszlása a későbbi évek összeírásaiban is hasonló: mindig a tehenek száma a legjelentősebb, s az ökröké a legkisebb volt. Az egy családra eső megoszlásiban átlagosan 1,5 tehén, 1,3 ökör és 1,1 borjú esik, az 1699. évi összeírás adatai szerint, ami akkor az országos átlag (30%) körül járt. A város állattenyésztői a sződi és gödi legelőbérlet elvesztése után a szűkülő külső határ miatt, a legelő- és rétterületeket igyekeztek növelni.

22 A püspöki földesúrral kötött 1714. évi szerződésben Püspökvác, Cselőte, Csörög, Szór és Tatárhely puszták művelését és kaszálását saját hasznára bérelte. Leslie Vilmos püspök 1717-ben Vác városnak tulajdonába átengedte a Derecske nevű irtványrétet a Duna mellett, amelyet a bokroktól meg kellett tisztítani. Püspökvác városa 1745-ben a korábban is használt gödi pusztát Grassalkovich Antal gödöllői uradalmától haszonbérletbe vette. A váciak ekkor a 135