Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

ellen felvonuló Rueswurm Hermann tábornok csapatai Vácot kiéheztetéssel vették vissza. A Vácott feladó, Budára vonuló törököket a budai törökök Evlia Cselebi leírásában fentmaradt gúnyverse fogadta: „Vác vára népe éhes, mellettük ne állj meg, fuss el". A hadi helyzet gyors változásával azonban 1602 októberében Szarvas alól, a visszafoglalt Pest ellen felvonuló Jemisdzsi Haszán pasa nagyvezér: tatárokkal és az ázsiai dzseláli lovassággal megerősített serege Vácot is elfoglalta. A következő télen Buda török, Pest magyar kézen volt, 1603-ban a pesti mezőn ismételt békealkuvások során tárgyalási helyül Vác is szóba került. A béketárgyalások 1604. évi megszakadása után, ismét Russwurm Hermann vezetésével a császári csapatok Pest felmentésére vonulásukkor Vácot elfoglalták s itt átkeltek a Duna alföldi partjára. Ezúttal Russwurm tábornok Vác városát ismét Oroszi András kapitányra bízta. De a váci vár élén a következő évben már Verebélyi János kapitányt találjuk, aki 1604 májusában Vácot Bocskai István erdélyi fejedelem két vezérének, Rhédey Ferencnek és Némethy Gergelynek adta át, Istvánffy Miklós történetírásában így írta le Bocskai István fejedelem 1605. november közepén esett váci tartózkodását : „ ... Bocskai, tehát párthíveinek ... utasítást adott, hogy nála, ki Budára szándékozik utazni, minnél nagyobb felkészüléssel Korponán és Vácott jelenjenek meg, hogy miután már sikerült ügyeiket úgy intézniük amint óhajtották... számos csapattal, mely jókora hadsereget tett volna ki, a pesti mezőre és a Rákos patakhoz érkeztek... másnap Bocskai Vácra ment, ahol Illésházy volt, ez kimentette magát, hogy fontos ügyektől akadályoztatva az előző nap ünnepélyes szertartásán nem tudott jelen lenni. Azután két nap múlva mindketten egy kocsin utazva Korponára érkeztek...". A Bocskai fejedelem kétéves uralma alatt kialakított berendezkedést azonban az 1606. évi zsivatoroki békeszerződés 13. pontja, amelynek értelmében Vác Rudolf király uralma alá került, alighanem eltörölte. Ezután 13 évig Vác a királyi Magyarország végvára lett. A török Vácról sohasem volt hajlandó lemondani, már 1607-ben a tiszántúli hajdúfelkelés hírére, Vácot és egy sor hozzá tartozónak mondott falut követelt vissza. I. Ahmed szultán Rudolf királyhoz 1608. október 10-én küldött levelében kikötötte, hogy „... a két fél kezén levő várak kijavítassanak, új várak és palánkok azonban sehol ne építessenek, Vác palánka pedig a mostani állapotában maradjon és ki ne javítassék .. ,".

12 A váci vár javítása és építése már 1602 óta a magyar országgyűlések napirendjén volt, ezért 1608^ban II. Mátyás király koronázás utáni I. dekrétumának XV. cikkelye 20. tétele a váci vár közmunkáinak (labor gratuitus) elvégzésére Hont vármegye három járásának, Szentendre és Öbuda városának jobbágyait rendelte ki. A váci vár közmunkáiról intézkedő rendeletekben Vácot már Pest megyéhez számították, amíg korábban 1552-ig, Nógrád megyéhez tartozott. A váci var kapitánya Dóczi Orbán ekkor a bonmérés, a mészárszék és a legelőhasználati jog 'bérlésében saját katonáival és a lakossággal ellentétbe került. Hasonló belső visszás helyzetek jellemezték Vácon a 13 éves királyi uralmat. 1.4. A MÁSODIK TÖRÖK URALOM ÉVTIZEDEI Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai a Habsburg császári csapatok elleni hadjáratuk során, 1619 iszeptemberében Vácot is megszállták. A török, a vele szövetséges Bethlen Gábortól, Vácot azonnal visszakövetelte. Az 1620. évi besztercebányai országgyűlésen Bethlen Gábor Rimay Jánost bízta meg a tö-