Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

rökkel folytatandó alkudozásokkal, ennek központi kérdése Vác s vele hatvan falu ismételt török uralom alá való visszaadása volt. Ezen tárgyalások ideje alatt azonban a budai pasa seregével váratlanul Vácnál termett s azt háromnapi ostrom után elfoglalta. Bethlen Gábor fejedelem törökkel való tárgyalásra Budára küldött megbízottjai között volt Révay László is, aki naplójába így írta le az eseményeket : „ ... két mérföldre szept. 3-án háltunk Vácon, két mérföldre 9-én indultunk Vácról Budára, 12-én magánfogadása volt a magyar követeiknek, Vácot kívánta tőlünk a vezér, melyet szép szóval meg nem nyervén, azuntán kint voltunk, reá ment és nov. 2-án meg is vette...". Bethlen Gábor fejedelem Bethlen Istvánhoz— Erdély kormányzójához — Pozsonyban 1620. november 11-én kelt saját kezű levelében írta Vác elfoglalásáról: „ ... Vácot a múlt hétfőn nagy hirtelen megszállotta és az a hitetlen kapitány Strusz Ferenc kedden megígérte, szeredán kiment békességben belőle... szeredán volt Nógrádnál, Váctól két mérföldre két ezer emberünk, jó had... csütörtökön minden hadak visszamentenek ezer törököt hagyván Váczban...". A váci vár feladásának ügyét az 1622. évi országgyűlés megtárgyalta és a 73. törvénycikkben kimondta, hogy a vár visszaszerzéséről a király gondoskodjék.

13 Bethlen Gábor fejedelem Vácot 1622-ben egy évre a töröktől visszaszerezte, de az ismét a töröké lett. 1625-ben Wallenstein Albert friedlandi herceg, császári hadvezér Bethlen Gábor fejedelem elleni hadjárata során egy váratlan rajtaütéssel Vácot bevette s kivonulása előtt falait felrobbantotta. A török a szétdúlt várost és várat megszállta és Murtéza budai pasa irányításával minden eddiginél jobban megerősítette. l^Tzéí az 1626. évi török erődítéssel Vác gyakorlatilag teljes átépítésre került. Az 1626 novembere óta tartó előkészítő béketárgyalásokon Vác visszaadásának kérdése központi helyen szerepelt. Az 1627 szeptemberében megkötött első szőnyi békeszerződés 2. pontja Vác kérdésében nem hozott döntést. A következő évben, 1628. október 30-án kezdődő szécsényi magyar—török békealkudozások tárgya már főleg Vác visszaadása és а hozzája tartozóknak mondott hódolt falvak meghatározása volt. A törökök időhúzás céljából -tárgyalásokat folytattak, de közben Vácról kiindulva ismét hódoltattak. A törökök ismételt terjeszkedése Hont és Nógrád megyékben, a magyar végvárak visszacsapásait Vácra vonta. A váci törökök mindennapos életéről számol be egy feljegyzés: 1641-ben a balassagyarmati magyar őrség kémeitől értesült, hogy a váci várból egy gazdag török menyasszonyt fognak a törökök Esztergomba kísérni. Űtközben megtámadták és kifosztották őket. A török 1635-ig Losoncig terjeszkedett, 1627 és 1642 között 54 falut hódoltatott ismét be. Az 1642. évi második szőnyi béketárgyalásokon a török támadásokkal okozott károkról, Vác és az újonnan hódoltatott falvak visszaadásáról esett szó. Tényleges eredmény a béketárgyalásokon nem született, a „status quo) helyzet maradt. Eközben Püsky János váci püspök (az 1638. évi nagyszombati zsinat határozata alapján) székhelyét a visszafoglalt nógrádi várba helyezte. Valójában azonban a nógrádi várban csak a püspöki helynök, a vikárius, többnyire a helyi plébános lakott, aki most már a püspöki földesúr nevében tudta a magyar őrséget Vác lakóira zúdítani. Ezekben az években a váci török és a nógrádi magyar vár egyaránt a másik területét pusztította.

14 A váci törökök vezetői 1642. évi hódoltató leveleikben megnevezik magukat a nemtényi bírók és polgárok számára: „Mi emír Ali bég mostan a hatalmas török császár váci fő szandzsák bégje és végházának főgondviselője...", vagy a másik levélben: „Mi váci Amhat Ali bég, a többi váci főágakkal együtt, 83