Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

Kelet krumplis rétes : Itt a krumplit dinsztelt hagymás zsírra törjük, pici borsot is teszünk ízesítésre, pici pirospaprikát és sót. Ez a tőtelék. A tésztát ugyanúgy készítjük, mint a másik rétesét, csak 2 dkg élesztőt is teszünk a tésztába, vagyis abba a vízbe, amivel elkészítjük. Ugyanúgy pihentetjük, utána elnyújtjuk. Kissé kizsírozzuk a tepsit, belerakjuk, összehajtjuk és a tepsiben kelesztjük. Megkeltése után sütjük. Nehéz krumplis pogácsa: Törött krumplit készítünk jó melegen kb. 70 dkg-ot. 4 dkg élesztőt megkelesztünk egy kis savóban (kb. másfél deci). Egy dió nagyságú fagyos zsírt is a meleg krumplira teszünk, hogy elolvadjon. Annyi lisztet adunk hozzá, amit felvesz a krumpli és a zsír, na meg az a másfél deci élesztős savó. Egy kanál sót is adunk hozzá, összeállítás után fél óráig melegen pihentetjük, majd pohárral szaggatjuk.' Ezt azért írom így, mert egy öreg nénitől tanultam, akinek nem volt pogácsaszaggatója. Kikent tepsibe rakva kelesztjük, villával megszúrkáljuk, utána szódabikarbónás tejjel kenjük és sütőben sütjük pirosra. Ezt a szódabikarbónás tejet minden tésztán ki lehet próbálni. Ez a szegény ember tojáspótlója. Gyönyörű piros tőle a tészta, még nem is olyan kemény, mint a tojástól. Bizony régen egy tojás is számított. A tészta kenéséhez — pláne ha egy tepsivel süttek —, ha kemence kalácsot sütött, akkor kellett egy tojás, mert volt négy-öt tepsi kalács. Egy nagy fonott kalács, egy tepsi mákos kalács, egy tepsi diós, egy tepsi túrós meg egy lekváros is. Itt már kellett két tojás is, különösen a túróshoz. Krumplis sztrapacska, magyarul nyögve nyelő : Nyers krumplit kell lereszelni. Sót és lisztet keverünk hozzá, gyönge nokedlitészta minőségre, majd a tepsit kikenjük. Kanállal szaggatjuk ki, egymás mellé rakjuk, fej felől megkenjük a tetejüket és a kemencében pirosra sütjük. Krumplipép: Héj ázott krumplit felteszünk annyi vízben, hogy két centiméternyire ellepje az edényben. Amikor megfőtt, áttörjük abban a vízben, amiben főtt. Folyton keverjük, hogy oda ne égjen. A keverés mellett lisztet szórunk közé, amíg pépszerű nem lesz. Addig keverjük, míg meg nem fői. Tálalni különféleképp lehet. Vöröshagymát dinsztelni bő zsíron. A tányérra szedett pép tetejét meglocsoljuk vele és fogyasztjuk. Vagy pedig kiszaggatjuk, és túrós-vajas tejfellel fogyasztjuk. Ez a csusza. 293