Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

den háznál kaptak, várták is őket vele. Ha valakinek nem volt, vett, hogy adhasson a maskuráknak. össze is szedegettek, 1000 db-ot is. Eladták a kereskedőknek és az árán mulattak este a bálban. 20—30 legény volt maskurának öltözve. Gyerekeket is beöltöztettek. Volt aki boszorkát játszott seprőnyélen, barátot, csendőrt, orvost, baktert ki milyen humorral tudta szórakoztatni a közönséget. A harmonikás szamár hátán ült. A legénybírók ráncolt bőgatyában voltak. Ezt külön hozzáfűzte apám: „Akármilyen hideg volt, gatyában kellett menni. Ha korán volt húsvét, bizony fáztunk. Alólra vettük a nadrágot, a tetejére a gatyát. Akkor is gatyába mentünk." A legény bírók nem öltöztek be maskurának, mert ők voltak a legények eleje, ők irányították a többit. Vállukon vitték a faragott rudat, amelyre a lányok sonkát, szalonnát akasztottak. Nem a locsolásnál vendégelték meg őket, mint ma, hanem odaadták nékik délután. Este a zenészek is ebből vacsoráztak. Tudomásom szerint ez a maskurázás máshol farsangon van, csak mi vagyunk egyedülállók, hogy húsvétkor tartjuk. Húsvéti bál Négy órakor befejezték a maskurák a küldetésüket, s mintha mi sem történt volna, bokrétás, rozmaringos kalapban várták a lányokat az első nótára a bálon. A lányok a litániáról jöttek. A cigány húzta az első báli talp alá valót, ami igen jól jött a hosszú böjt után. Böjt alatt cigányzenés, nyilvános bálba még korbáccsal sem lehetett volna senkit beverni. Nagy bűnt követett volna el, és elemi csapás sújtotta volna azt a községet, ahol nem tartották ezt be. Ha böjtben táncoltak, lehullott a szilva — mondták. De a húsvéti bálon mindent ami elmaradt, a jókedvet be lehetett pótolni. Énekeltek is a lányok, csak úgy zengett belé a csárda. 83. Barma legény hová hajtod az ökröd? Talán az én kiskertembe bekötöd, Oda bizony barna legény nem kötöd, Gyenge a nefelejcs ága, letöröd! Ha letöröm megfizetem az árát, Adj egy kaszát, hagy vágjak egy rend szénát, Sűrű a fű nem bírok rendet vágni, Hogy kell tőled kisamgyalom elválni ! Gyorsan el is múlott a húsvéti bál. Volt miről beszélni másnap az asszonyoknak! Ki kivel táncolt, kinek volt szép bokrétája. A szép bokréta egy rózsabimbó-kéknefelejcs-gyöngyvirágból állt. Üzletben vásárolták a lányok. Bársony levél volt mellette, piros-dabas szalagból kisbokor volt rajta kötve. Szagosvíz Én ezt láttam, mint gyermek, de a mi időnkben már nem volt divatban. Locsolást is láttam, igen heveseket, meg elbeszélés után jegyeztem fel. Engem is megöntöttek egyszer vödörrel. Elmentem a szomszédba, ott aztán olyan legény öntötte rám, akivel nem akartam barátkozni. Szólt is édesapám érte, hogy mér kellett nékem elmenni otthonról. Ö biztos nem engedte volna rámönteni. Lánykoromban is locsolkodtak, de vödörrel csak amolyan gőgös legénykék. Bögre volt minden legény kezében, de inkább ott használták, ahol éppen valami 146