Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

A város megismerésének története (Ikvai Nándor)

A VAROS MEGISMERÉSÉNEK TÖRTÉNETE • A szülőföld, a lakóhely, az elődök iránti érdeklődés, természetes emberi megnyilvánulás. A hely és az ország története, egyáltalán maga a történelem, tömegméretekben alig száz esztendeje még néphagyomány, egymástól hallott történetek sorozata volt. A nép híven őrizte és adta tovább a hallottakat, a környék, a szűkebb-tágabb haza eseményeiről. Egyértelmű bizonyítéka ennek Hídvégi Lajos: Ceglédi históriák kötete, amelynek java része tanulóitól és a város (főleg tanyasi) lakosaitól való. Az írott forrás évszázadokig csak szűk körben ismert. Az egyházak história domusai, a városi tisztségviselők feljegyzései őriznek legkorábban figyelemre méltó, összefüggő helytörténeti adatokat. Az első ismerkedés a történelemmel a közember számára, a — ponyván és az iskolai ismereteken kívül — a naptár és az újság volt, elhomályosítva így a hagyományőrző emlékezetet. Cegléd sohasem volt a világtól elzárt település: sajátos út menti város, ma (és a közelmúltban már jó ideje) tulajdonképpen az „Alföld kapuja". Érződik is ez történetének minden mozzanatán, amelyet bőven kifejtenek e kötet tanulmányai. Cegléd város története, szinte napjainkig, a legnagyobb részletességgel újságjaiban van leírva! 1872-ben telepedett le a városban Lesska Nándor, az első nyomdász, aki 1878-ban lapot indít „Czegléd" címmel, megnyitva ezzel annak az 51 újságnak a sorát, ami a városunkban a mai napig megjelent. Volt nem egy olyan időszak, amikor egyszerre négy újságja is volt a városnak, igaz, hogy egy-két ezres példányszámúak csupán. Szomorú István: A ceglédi hírlapírás története és Nagy Dezső: Cegléd bibliográfiája с munkák kellőképpen feltárták a kutatás számára ezekben a lapokban rejlő értékeket. A város első ismert, tudatos történetírója Szunyogh Pál főbíró volt, akinek 1794—1834 közötti feljegyzéseiről tudósít a „Czegléd", 1892-ben. Kézirata sajnos nem maradt fenn. Amit a kutató ma kézbe vehet, az Hübener Emil összefoglalása a „Pest vármegye" II. kötetében (1910). Ezt az első nyomtatott összefoglalást követte a Magyar Városok Monográfiája sorozat X. köteteként 1931ben megjelent, Kolofont József szerkesztette, 455 oldalas „Cegléd" monográfia; a tulajdonképpen ez idáig egyetlen várostörténeti áttekintő mű. A könyvet a helybeli Sárik-nyomdában készítették és a gimnázium és jeles helytörténész tanárai: Oppel Jenő, Velker János, Hübner Emil és mások írták, többségében ma is helytálló megállapításokat téve. A mű ma már könyvészeti ritkaság. A város története iránti tudományos érdeklődés jóval korábbi, mint a fenti összefoglalások. A tudományágak múlt században indult folyóirataiban sorra