Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 6. Cegléd szerepe hazánk településrendszerében (Tóth József)

csolatteramtések abszolút többségét Cegléddel bonyolítják le. Ide soroljuk a várossal lassan összenövő Ceglédbercelt, a ceglédi határiból kivált Csernőt és Nyársapátot. A kapcsolatteremtések relatív többségével a városhoz kötődő települések (Törtei, Kőröstetótlen, Mikebuda) alkotják a domináns vonzás övét. A következő intenzitási övezetben már más központok erős hatása is érvényesül, mint pl. Abony esetében Szolnoké. A ceglédi járáshoz sorolt Kocsér kapcsolata laza a járásszékhellyel, inkább Nagykőröshöz gravitál, melynek határából korábban kivált (2. ábra). 2. ábra: Cegléd vonzáskörzete 1: megyehatár, 2: járás, város, városkörnyék határa, 3: községhatár, 4: szomszédos vonzásközpont, 5: hegemón vonzásöv, 6: domináns vonzásöv, 7: több oldalról vonzott átmeneti terület 2. CEGLÉD ÉS AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSHÁLÓZAT-FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az előzőekben érintett néhány vizsgálat konklúziójával egybehangzóan az 1971-ben jóváhagyott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció Cegléd besorolását illetően úgy intézkedett, hogy a város fejlesztése a középfokú központi szerepkörök ellátása magas színvonalú biztosítása figyelembevételével történjék. Ugyanezt a középfokú központi szerepkört adta meg a városnak a Tele555