Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 6. Cegléd szerepe hazánk településrendszerében (Tóth József)
püléshálózat-fejlesztési Koncepció 1981-ben jóváhagyott módosítása is, bár az e módosítást megelőző viták során — más kategóriák bevezetésével összefüggésben — szóba került Cegléd kiemelt középfokú központi státusának elfogadtatása is. Ezt a megye K-i részén betöltött irányító-szervező szerepe éppúgy indokolta volna, mint az a tény, hogy iaz ország középfokú központjai közül Ceglédnek van a legnagyobb népességszáma. Az Országos Településhálózat-fejlesztésl Koncepció érvényben levő rendelkezései szerint Cegléd — bizonyos funkciókban Nagyikőrösre, mint középfokú társközpontra támaszkodva — a megye K-i részén kell megoldja a népesség középszintű ellátását. Ebben a tekintetben Cegléd fejlesztési iránya megnyugtató, ezt a funkciót .a város — most és távlatokban is — megfelelő szinten teljesíteni tudja. A fejlesztés ütemét viszont gyorsítani szükséges (3. ábra). A településhálózati összefüggéseket figyelembe véve és Cegléd jövőbeni fejlődési lehetőségeire tekintettel joggal felvethető néhány térszervezési, területrendezési probléma. Az egyik ezek közül a magyarországi településrendszer strukturális átalakulásának (Kőszegfalvi Gy. 1980) felgyorsult folyamatából következik, és nem történelmi előzmények nélkül való. Ez az unbanizálódássál, a népesség területi koncentrálódási folyamatának egyes stádiumaiként előálló agglomerálódással, teiepülésegyüttes-lképződéssel és a településcsoportok kialakulásával van összefüggésben (4. ábra). Az a sokoldalú és kölcsönös kapcsolat, amely történelmi időszakokon keresztül Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd — a Három Város — között fennállt, napjainkban új tartalommal telítődve ugyancsak kimutatható, s ily imódon joggal beszélhetünk egy, a három várost magába foglaló településcsoportról. Ez a fejlődési stádium, amely az ország több más térségében is kimutatható, már a településcsoport tagjai között bizonyos elemekre kiterjedő koordinált fejlesztést tesz szükségessé. A fejlettebb stádiumra már rendelkezünk egy alföldi példa — a közép-békési (településegyüttes — részletes vizsgálatával (Rakonczai J.— Tóth J. 1981). A koordinált fejlesztés olyan esetben, amikor a településcsoport tagjait megyehatárok választják el egymástól, a mai irányítási-szervezési és elosztási rendszerben problematikus kérdés. Hasonló a helyzet Cegléd és Szolnok ugyancsak erősödő kapcsolatát illetően is. Ezzel a helyzettel függ össze a Cegléd környéki térszerkezetnek egy másik lényeges problémája. Ez a Pest megyének mint középszintű közigazgatási egységnek a létével kapcsolatos. Pest megye itulajdonképpen heterogén térszerkezeti elemekből felépített mesterséges konstrukció, amelynek a m'egszüntetése mindenképpen, a gazdasági körzetkutatásök eszközeivel is igazolt módon (Krajkó Gy. 1977) szükségszerű. Ezáltal biztosítható lenne a főváros és a hozzá kapcsolódó agglomeráció, valamint a belső bolygóvárosöv egysége, ugyanakkor a más szempontból hasonló, most mesterségesen elvágott, de szoros termelési-funkcionális kapcsolatban levő térszerkezeti elemiek is intenzívebben összeötvöződhetnének. Az áHamigazgatási területi rendszer alacsonyabb szintjén is változtatásra érett a helyzet. A ceglédi járás megszünteitéséviel, az érintett és Ceglédhez ténylegesen vonzódó települések városkörnyékbe szervezésével megoldható az olyan ellentmondás is, mint amelyre Kocsérral kapcsolatban korábban utaltunk. A várost nemcsak a múltja, a jövője is az Aliföldhöz köti. Struktúráját ugyanazok az ellentmondások feszítik, amelyek az alföldi városokét és az Alföldét általában (Erdei F. 1961, Enyedi Gy. 1970, Becsei J. 1973, Zoltán Z. 1976, Tóth J. 1978, 1981). A kiútja is hasonló: a modern élelmiszer-gazdaság teljes ver-