Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 6. Cegléd szerepe hazánk településrendszerében (Tóth József)

gálámtól. Itt alakult ki а К—Ny-i és Ё—D-i forgalom csomópontja is (Budapest-—Szolnok, illetve Nagykáta—Kecskemét). Az úthálózatot több kisebb jelentőségű út egészíti ki (Törtei, Csemő, Tápiószmtmártan felé). Ez utóbbiak fontos szerepet töltenek be az autóbuszfoirgalam!ban, miután vasúthiányos területeken vezetnek át. A város vonzáskörzete az elmúlt évtizedek során — dacára annak, hogy hantházi és vezisenyi vasútvonalat megszüntették és ezzel a közlekedési feltételeket e két irányban máig is érezhető módon rontották — területileg is kiterjedt és intenzívebbé vált. Ebben fontos iszerepet játszott a város iparosodása és funkcionális fejlődése, mely — más összevetésbeni vontatottsága ellenére — közvetlen környéke településeihez képest dinamikus volt. Lényegesen megnőtt az ingázás volumene. Amellett, hogy a városból még ma is jelentős az eljárók száma (főleg Budapestre), Cegléd munkaerővonzása számottevően megerősödött. Egy, az 1960-as állapotot elemző összegzés (Dallos F.—Szábady E. 1966) még alig több mint ezer beingázót vesz számba és mindössze négy települést (Abony, Törtei, Ceglédbereel, Alberttirsa) tekint a vonzáskörzetbe tartozónak. Az 1970-es éveik elejére viszont a beingázok száma (már megközelíti a 2500 főt (Kürti Gy. 1974), a vonzáskörzet pedig Csemőre, Nyársapátra, Jászkarajenőre is kiterjed, sőt egyes településeket (Újszilvás, Tápiószőlős, Tápiószentmárton) a nagykátai járásból is magához kapcsol. Nagykőrösről is több mint százan járnak Ceglédre dolgozni. A városban foglalkoztatott ipari dolgozók 15%-a, a szállításban tevékenykedők 20%-a vidékről jár be. A két vizsgálat között is tapasztalt tendenciáknak megfelelően lazóta is az ipar ugyan az ingázás legfőbb „motorja", de gyorsan növekszik a tercier ágazatok szerepe. Az egészségügyi szerepkör területi vonzása az új kórház átadásával lényegesen kiterjedt. Ma Cegléd 900 kórházi ágyával, évi közel húszezer betegével (1979: 19 875) a megye K-i részének legnagyobb egészségügyi központja, hatása a szomszédos járások területére is kiterjed. Jelentős a rendelőintézet területi vonzása is. Cegléd három középiskolajábam (Kossuth Lajos Gimniázium, Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola, Török János Mezőgazdasági Szakközépiskola) az 1979/80-as tanév elején 905 tanuló tanult. Közülük 365-en naponta jártak be Ceglédre és számottevő volt a kollégistáik száma is. A bejárók döntő többsége a környező községekből érkezik az iskolákba. Hasonló a helyzet a szakmunkásképző intézete kfoen is. Sok ceglédi diák ugyanakkor Budapesten f oly tat tanulmányokat. A városnak felsőfokú oktatási initézménye nincs. Kulturális intézményei közül legnagyobb vonzása a Kossuth Múzeumnak van, melyet 1979wben mintegy 31 ezer látogató tekintett meg. Ez — a Dunakanyar frekventált múzeumait nem számítva — a legnagyobb forgalmat jelenti Pest megyében ós országosan is jelentős szám. Cegléd környéke kiskereskedelmi, ellátási, szolgáltatási központja. Üzlethálózata 1979-ben 1,3 milliárd Ft forgalmat bonyolított le. Különösen az iparcikkforgalom számottevő. A vidéki vásárlók zöme a környező községek lakója. Forgalmasak Cegléd piacai is. Ebben a tekintetben a város a kisebb megyeszékhelyekkel is felveszi a verisenyt. Elsősorban a gyümölcs- és zöldségfelhozatal számottevő. Területi szempontból Csemő, Ceglédbereel, Törtei emelhető ki. Az egyes vonzástényezők területi kihatásainak elemzésével és súlyozásával megrajzolható azon települések köre, melyek több vonatkozásiban és intenzíven kapcsolódnak a városhoz. Ezek intenzitás szerint különböző övezetekbe sorolhatók. A hegemón vonzás övébe azok a településiek tartoznak, melyek a kap554