Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 6. Cegléd szerepe hazánk településrendszerében (Tóth József)

kőrös (a 62. helyen) is megelőzte. Igaz viszont, hogy Jászberény pozíciója (71. hely) még rosszabb volt. Ezekből a vizsgálatokból az az általánosítható következtetés vonható le, hogy Cegléd helyzete egészében véve is .rosszabb az átlagvárosénál, die (különösen kedvezőtlen infrastrukturális tekintetben. Ebből a szempontból is az alföldi városok sorsában osztozik. Cegléd helye a magyar városok hierarchikus rendszerében a középvárosok között keresendő. Hierarchiaszintje a vidéki nagyvárosok és a megyeszékhelyek fokozata után következik, a járási székhely szintű városok funkcionálisan legfejlettebb, területi hatásait illetően a járáshatárokon sok tekintetben túlmenő szerepkörökkel rendelkező csoportjaiba (tartozik. Egy, a сШчаШкИ gazdasági körzet foltárterületein érvényesülő vonzás- és hierarchiaviszonyokat feltáró tanulmány (Tóth J. 1973) szerint Cegléd a mezocentrumok közé, azok fejlettebb feléhez tartozik, és olyan térkapcsolatokkal rendelkezik, melyek alapjára a szomszédos centrumok egy részével szemlben donünáns pozíciót foglal el. Ezt bizonyítják egy, az alföldi központi szerepkörű települések kölcsönös kapcsolatrendszerét és egymás közötti hierarchiaviszonyait az interurbán telefonhívások elemzésével feltárni törekvő tanulmány (Tóth J. 1977b) Ceglédire vonatkozó megállapításai is. Ez a vizsgálat egyértelműen azt mutatja, hogy Cegléd Budapesten kívül figyelembe vett intercientrális kapcsolatrendszerében a legerősebb elem a Cegléd—Nagykőrös közötti kapcsolat. Második és további helyeken szerepelnek a megye kisebb központjai, járási székhelyei (Monor, Nagykát a és — bár lazább kapcsolatrendszerrel — Dab as). A két szomszédos megyeszékhely. Kecskemét és Szolnok jelentősége is nagy a város számara. Ebben a kapcsolatrendszerben ceglédi szupremácia mutatható ki Nagykába, Monor és Dabas, valamint Nagykőrös relációjában, míg elsősorban ceglédi „vonzódás" jellemzi a kölcsönkapcsolatot mutató Cegléd—Szoktok, valamint a döntően egyoldalú kapcsolódással jellemezhető Cegléd—Kecskemét relációt (1. ábra). Ceglédnek a magyar városok hierarchikus rendszerében elfoglalt helyzete a század eleje óta lényegében nem változott (Beluszky P. 1973). Ez a megállapítás a felszabadulás utáni időszak egészére is vonatkoztatható, bár azon belül az 1950-es és 1960-as évek során a város poizíeiója valamelyest gyengült. A városnak a mai hierarchikus rendszerben betöltött helyét a megyén belüli, szomszédos központokkal szembeni dominancia, a két közeli (megyeszékhellyel kapcsolatban pedig alárendeltség jellemzi. Az utóbbi vonatkozásiban a különbség — Kecskemét és Szolnok Ceglédét jóval meghaladó mértékű fejlődése következtében — az utóbbi évtizedeikben lényegesen megnőtt. • Cegléd 1950: óta járási székhely. Ilyen minőségben, államigazgatási-területi szempontból 11 község, köztük két nagyiközség tartozik hozzá, melyek az É-i rész kivételével körülveszik a várost. Kapcsolatuk Cegléddel eltérő intenzitású, de általában véve erős. A forgalmi helyzetnek mindig nagy szerepe volt Cegléd életében, fejlődésében. A város már a középkorban fontos elágazási pontja volt a Pestről az Alföld különböző részeibe, így a Tiszántúlra és a Duna—Tisza közére vezető utaknak. Ezt a Gödöllő—Ceglédberceli^dombság révén természeti földrajzi tényezők által is preformált közlekedési irányt követte a XIX. század közepén hazánk időben második, Pest és Szolnok között, Cegléden át megépült vasútvonala is, melyhez hamarosan, már 1853-ban csatlakozott a Cegléd—sKiskunfélegyháza vonal, melyet később Szegeden át egészen Orsováig 'kiépítettek. Ezzel Cegléd már a nagy vasútépítések kezdetén csomóponttá vált, a vasút mint munkát,