Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

7. táblázat CEGLÉD, A TÖBBI PEST MEGYEI ÉS NÉHÁNY KÖRNYEZŐ VÁROS NÉPESSSÉGÉNEK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE (1980) Nem járt iskolába a Város 10 évesnél idősebb népesség %-ában Cegléd 1,4 Dunakeszi 0,5 Érd 0,8 Gödöllő 0,9 Nagykőrös 2Д Százhalombatta 0,4 Szentendre 0,5 Vác 0,6 Együtt 1,0 Községek 1,0 Pest megye 1,0 Kecskemét 1,0 Szolnok 1,0 Jászberény 1,1 Országos átlag 1,4 Legalább Legalább 8 osztályt középiskovégzett a lát végzett Az elvégzett osztályok 15 évesnél a 18 évesnél átlagos száma idősebb idősebb férfiak nők összesen népesség népesség %-ában %-ában 66,1 19,2 8,14 7,52 7,82 75,5 26,5 8,84 8,14 8,49 69,2 19,3 8,22 7,64 7,93 76,3 37,8 9,62 8,46 9,04 59,6 18,1 7,70 7,31 7,50 84,5 34,5 9,13 8,51 8,85 77,6 33,2 9,16 8,50 8,82 78,3 34,2 9,08 8,36 8,70 71,9 26,4 8,65 7,95 8,29 62,7 16,0 7,91 7,34 7,62 64,8 18,5 8,08 7,48 7,78 72,6 28,9 8,66 8,16 8,40 77,8 34,6 9,08 8,41 8,73 65,0 22,6 8,16 7,59 7,87 66,2 23,3 8,35 7,75 8,04 5. A VÁROS NÉPESSÉGÉNEK GAZDASÁGI AKTIVITÁSA ÉS FOGLALKOZÁSI ÁTRÉTEGZŐDÉSE Azok a nagyarányú társadalmi-gazdasági változások, amelyek Cegléden a felszabadulás után lezajlottak, a népesség gazdasági akitivitásábain is tükröződnek, A gazdasági aktivitás alapját a munkaalkalom, a varos iparosodása, a tercier funkciók kiteljesedése, a mezőgazdaság modernizálása teremtette meg, társadalmi oldalról pedig jelentős változást hozott a nők nagyarányú munkába állítása. Ennek a folyamatnak statisztikai megjelenéseként az aktív keresőik részaránya az 1949-es nem egészen 42%-ról 1970-ig 48%-ra növekedett (majd mintegy 2%^kal csökkent). Egészében véve az aktív keresők száma és aránya a vizsgált időszakban lényegesen megnőtt, ugyanakkor az eltartottak részaránya népesség több mint feléről annak ^з-ага csökkent. E két karakterisztikus, meghatározó változás mellett az országos tendenciáikkal is megegyező módon növekedett az inaktív keresők részaránya. Ez 1960-ig nem volt számottevő, majd. 1970-re megközelítette a 14%-ot, míg napjainkra már több mint az ötödét adja az össznépességnek. Ezek körébe tartoznak a nyugdíjasok és járadékosok mellett a gyermekgondozási segélyen levők is (8. ábra). Ezek a változások, amelyek Cegléd népességének gazdasági aktivitás szerinti összetételében lezajlottak, kedvezőek voltak, a kereső—eltartott arányt előnyösebbé tették, a népesség gazdasági felemelkedésének feltételeit javították. Ugyanakkor azonban az 1980-as állapotnak a többi Pest megyei és néhány megyén kívüli, de Ceglédhez közel eső városhoz való összehasonlítása arról győz meg bennünket, hogy a ceglédi népesség struktúrája ebben az összevetésben még mindig hátrányos. Ez összefüggésben áll a város általában is lassúbb fejlődésével, dmamázmusának alacsonyabb szintjével. Konkrétan ez a helyzet