Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

1949 1960 1970 1980 8. ábra: A népesség gazdasági aktivitásának változása Cegléden 1949 és 1980 között 1: aktív keresők, 2: inaktív keresők, 3: eltartottak az aktív keresők alacsonyabb, az inaktív keresők és eltartottak magasabb arányában jut kifejezésre, amiből következően a 100 aktív keresőre jutó inaktív keresők, illetve eltartottak száma, valamint — természetesen — együttes számuk kedvezőtlenebb, magasabb értékeket ad. Ezek az értékek az országos átlagnál is rosszabb helyzetet tükröznek, a Pest megyei városok átlagához viszonyítva pedig különösen elmaradott szintet mutatnak. A oeglédi struktúrához hasonló képet ismét Nagykőrös és Jászberény esetében találunk az általunk összevetésül használt városok közül (8. táblázat). Mivel a társadalom fogyasztására szolgáló javakat az aktív keresők termelik meg, megoszlásuk, népgazdasági ágak szeriinti arányváltozásaik döntő jelentőségűek. Cegléden 1949-ben az ipar részesedésié a még akkor alacsony országos átlagnak is mindössze 2

/з-а volt, a mezőgazdaságé az országos átlaggal megegyező, a tercier ágak pedig — beleértve a szállítást, kereskedelmet és a nem anyagi jellegű szolgáltatásokat is — egészében véve az átlagosmái valamivel nagyobb arányt képviseltek. Az ettől kezdve nyomon követhető fejlődés ered543