Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

3. ábra: A természetes szaporodás összetevőinek évenkénti alakulása Cegléden 1945 és 1979 között 1: születések, 2: halálozások, 3: természetes szaporodás, 4: természetes fogyás harmadik évtizedben — az 1970-es években — a népesedéspolitikai határozatok következtében előállt viszonylag jelentős természetes szaporodást egy számottevő, az előbbit másfélszeresen meghaladó pozitív vándorlási különbözet kísérte. Tulajdonképpen ennek köszönhető Cegléd város n^ességszámának növekedése az 1970-es években. Az 1950-es és 1970-es évek egymásnak számszerűen megfelelő n^ességnövekményét ez az eltérő, a vándorlási különbözet javára megváltozott struktúra különbözteti meg egymástól. Ez a tényező tükrözi a város vonzerejének növekedését, azt, hogy a város ebben az időszakban, az 1970-es években már ténylegesen és nem elhanyagolható mértékben a népességkoncenitrálódásban is kifejeződésre jutó központja Pest megye DK-i részének, az e térségben levő települések lakosságának. Várhatóan a jövőben is ez a tendencia folytatódik (4. ábra). 4. A NÉPESSÉG STRUKTURÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATA Azok a változások, amelyek Cegléden a népesség számszerű alakulásában, a természetes szaporodásban és a vándorlási különbözetben egyaránt végbementek, befolyást gyakoroltak a népesség struktúrájának alakulására is. Azok a strukturális jegyek, amelyek egyrészt a népesség újratermelődése szempontjából, másrészt a népesség gazdasági aktivitása és foglalkozási megoszlása tekintetében fontosak, a vizsgált évtizedekben a ceglédi népesség sajátosságain, önfejlődési folyamatain kívül elsősorban a budapesti agglomeráció népesség-