Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

-1000 J 1949-1960 1960-1970 1970-1980 4. ábra: A tényleges szaporodás összetevőinek dekádonkénti alakulása Cegléden a felszabadulás után 1: természetes szaporodás, 2: vándorlási különbözet vonzó és struktúramódosító hatása következtében ailakuiták ki. Ennek megfelelően eltérő erejűek ezek a változások tattól függően is, hogy az egyes időszakokban Budapestnek és az agglomerációs gyűrűnek a fejlődése milyen mértékben gyorsult fel, az országos területi munkamegosztásban betöltött szerepe mennyiben változott, illetőleg a fejlesztés extenzív vagy intenzív útja került-e túlsúlyba az adott időszakban. A II. világháború következményeit még nagyban tükröző 1949^es népszámlálás adatai szerint Cegléden még igen jelentős nőtöbblet mutatkozott. Ez a nőtöbblet azonban, bár az országos átlagnál is nagyobb volt, a Pest megyei — még ekkor kisebb népességű — városok többségében tapasztaltnál kisebb arányú. Ettől a számbavételi időponttól kezdve az országos arányszám (amelyet a statisztikailag az 1000 férfire jutó nők számén keresztül regisztrálunk), csökkenő tendenciát mutat. Az országos átlag az 1949-es 1081-ről 1980-ra 1061-re csökkent úgy, hogy ez a csökkenés először gyors, majd az 1970^es évek során lassuló ütemű volt. A ceglédi népesség nemek szerinti megoszlásának változása bizonyos mértékig eltér az országos átlagtól. 1960-ra Cegléden is gyors ütemben csökkent a nőtöbblet, ugyanakkor a további évtizedekben a nőtöbblet emelkedése mutatható ki — szemben az országos tendenciával. Ez elsősorban az elvándorlás, illetve a nem kellő mértékű vándorlási nyereség, valamint a migrációs folyamatban részt vevők nemek szerinti megoszlásának következménye. A nőtöbblet növekedésében fontos szerepe van az előzőeken túl annak is, hogy a népesség egy másik igen fontos strukturális folyamata, a népesség elöregedése az országos átlagnál gyorsabb ütemű volt Cegléden. Miután az átlagos életkor a nőknél hosszabb, az idősebb korosztályokban a nőtöbblet lényegesen magasabb és ez az egész népesség kor szerinti összetételére is kihat. 1980-ra Ceglédhez hasonló férfi—nő arányt mutatnak Pest megye kialakult struktúrájú városai, mint Nagykőrös és Vác, valamint az összevetésül szereplő megyén kívüli városok, Kecskemét, Szolnok és Jászberény is. Ugyanakkor a Pest megyei agglomerációs gyűrűbe sorolható városok népessége ettől eltérő szerkezetű, esetenként pedig, mint például Százhalombatta és Gödöllő népességében férfitöbblet mutatkozik. Ez a két városnál egyrészt az ott folyó gazdasági tevékenység jellegéből következik, másrészt a jelentős létszámot (és elsősorban 535