Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)
Cegléd termelőszövetkezeteiben kenyérgabonaként búzát, ún. kétszerest és rozsot termesztenek. Ezek közül legfontosabb a búza, a fcenyémövények vetésterületének 80%-ával. A kenyérgabona legmagasabb vetésterületi arányát a munkaerővel legrosszabbul ellátott Kossuth Termelőszövetkezetben éri el. Az átlagtermések jók, a rozs termésátlaga (31 q/ha) kétszerese a megyeinek, a búzáé (34 q/ha) is meghaladja a megyeit (31 q/ha). Szemes takarmányok közül gyakorlatilag csak kukoricát termesztenek a két sertéstenyésztésisel foglalkozó termelőszövetkezetben: a Magyar—Szovjet Barátságban és a Leninben. A kukorica azonban nem kerül teljes mennyiségében belső felhasználásra, s mint árunövény iis igen fontos. A növénytermesztés összes árbevételéből 23%-kal részesedik, a szántóföldi növénytermesztés árbe^ vételéből pedig 39%^ка1. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben a kukorica-vetőmagtermesztés is fontos. A kukorica vetésterületének csaknem 20%нап hibrid vetőmagot állítanak elő. A kukorica termétátlaga (52 q/ha) némileg elmarad a megyei átlagtól (54 q/ha). A szálas és lédús takarmányokon bélül a lucerna meghatározó, a növénycsoport vetésterületének 55%^ával. Mieüiette még a silókukorica jielentősebb mintegy 30%-os vetésterületi aránnyal. A lucerna termésátlaga (46 q/ha) alacsonyabb a megyei átlagnál (49 q/ha), a silókukoricáé (190 q/ha) magasabb annll (188 q/ha). Ipari növények termesztésével két gazdiaságban, a Kossuth és a Lenin Termelőszövetkezetben foglalkoznak. Az ipari növények közül a napraforgó a meghatározó, a növénycsoport vetésterületéből 90%-kal részesedik. Termésátlaga (22 q/ha) a megyei átlagot (20 q/ha) meghaladja, jövedelmezősége a szántóföldi növények között a legmagasabb. Ez magyarázza vejtésterületének viharos emelkedését, amely 1975-től 1979-ig csaknem nyolcszorosára nőtt. Kertészeti termelés A kertészeti »termelés rendkívül nagy intenzitáisára utal az a tény, hogy a szántóföldi növényekkel együtt számított területből mindössze 7%-kal, a hasonló módon számított árbevételből 40%^kai részesedik. A növénytermesztés és az állattenyésztés együttes árbevételéből 21%-os az aránya. A kertészeti termelés a munkaerővel jobban (ellátott gazdaságokban, s főleg a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet gazdálkodásában tölt be jelentős szerepet. Ezt mutatja többek között az is, hogy a kertészeti létesítmények a Magyar—Szovjet Biarátság és a Lenin Termelőszövetkezet között oszlanak meg, az előbbi döntő arányával. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben van a inövényházi alapterület 100%-a (50 000 m 2 ), a fóliával fedett terület közel 70%^a, a fűtött terület 100%^a, együttesen a létesítmények 88%-a. E gazdaságban a kertészeti termelés a növénytermesztés összes árbevételének több mint 60%-át adja (9. táblázat). A kertészeti termelésen belül jelentőségével a virágkertészet emelkedik ki, árbevételi aránya a kertészeti termelésből 70%-os. Ez a főváros viszonylagos közelségének eredménye. A gazdaság jelentős virágtermésének 60%-a belföldön, 40%-a pedig külföldön értékesül (ÉBERT J. 1978). A virágkertészet teljes egészében a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben koncentrálódik. A kertészeti termelés második legfontosabb ágazata a zöldségtermesztés, amely a kertészet árbevételének 26%^át adja. A zöldségtermesztés nagyjából 515
