Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

egyenlően oszlik meg a Magyar—Szovjet Barátság és a Lenin Termelőszövetkezet között, a harmadik gazdaságban elenyésző. A zöldségtermesztés (szerkezetében a területi arány (alapján első helyen a görögdinnye (28%), második helyen a zöldborsó (27%), harmadik helyen a petrezselyem zöldje áll (20%). Az árbevételi arány alapján felállítható sorrend : görögdinnye (60%), zöldborsó (11%), petrezselyem zöldje (3%). Amint látható, a feldolgozó ipar nem gyakorol túlzottan nagy hatást a város zöldségtermesztésére. Primőrtermesztés csak a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben van főként uborkából és zöldpaprikából, valamint paradicsomiból. A zöldségfélék termésének 14%-át értékesítik nagykereskedelmi közvetítés nélkül. A zöldségfélék vetésterülete 19724iöz viszonyítva 1975-re felére csökkenit, de az 1979-es vetésterület is csak 73%-a iaz 1972. évinek. A viszonylag kedvezőtlen munkaerő-ellátottság, a zöldségfélék általában nem nagy jövedelmezősége magyarázza a csökkenést, amely a zöldségágazat jövedelempozíciójának javulásával a 70-es évek második felében megszűnt. A történeti vizsgálatok szerint a zöldségtermesztésnek Cegléden nem voltak komoly hagyományai, az 1920-as évek végén megindult bolgárkertészkedés a felszabadulás után gyorsan feledésbe merült s a nagyüzemi zöldségtermesztés elégtelensége miatt a ceglédi piac az országiban a legdrágábbak közé tartozik (SURÄNYI D. 1981). A ceglédi gazdaságok zöldségtermesztése tulajdoniképpen nem kicsi, egészét tekintve. Struktúrája azonban a közeli fővárosban jól értékesíthető, és jól jövedelmező görögdinnye túl magas aránya miatt egyoldalú. A gyümölcs- és szőlőtermesztés a zöldségtermesztéshez hasonló okok miatt csökkenő tendenciát mutat. A gyümölcstermesztés a kertészeti árbevétel mindössze 1, a szőlőtermesztésé 7%-át adja. Gyümölcstermesztés csak a Lenin_Termelőszövetkezetben van, amely döntően alma-, kis részében őszibiaraok-Фегmesztést jelent. A megtermelt gyümölcs egynegyedét a helyi szeszfőzdében dolgozzák fel, az értékesített gyümölcs 7%-át saját üzemelésű zöldség-gyümölcs szakboltokban értékesítik. A szőlőtermesztés körülbelül azonos arányban oszlik meg a Magyar—Szovjet Barátság és a Kossuth Termelőszövetkezetek között. A Lenin Termelőszövetkezet a szőlő területének mindössze 8%4ával rendelkeziik. A szőlőtermesztésen belül a borszőlő termesztése kizárólagos. A termés körülbelül felét dolgozzák fel musttá, másik felét értékesítik, A két nagyobb arányú szőlőtermesztéssel jellemezhető gazdaságból bortermelés csak a Kossuthban van, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet teljes 1979. évi mustitermését értékesítette. A Kossuth Termelőszövetkezet a bort kizárólag közvetlenül értékesítette. A szőlő termesztésének jelentős hagyományai vannak Cegléden. 1935-ben a város művelésági szerkezete — a szőlő aránya alapján — szántó-szőlő típusú volt (MOSOLYGÓ L. 1978). Az 1959. évi 23. tvr. Cegléd immunis homoktalajú területeit az alföldi borvidékhez sorolja (FEYÉR P. 1970). Cegléd szőlői azonban fogynak, s 1979-ben az 1972-es területnek már csak 36%-a volt meg. A jelentős élőmunka-igényű, kisüzemi telepítésű, tanyákkal beszórt szőlőik területe egyre fogy, s az egyébként értéktelen homokterületek így nagyrészit végleg kiesnek a — szűkebben értelmezett — mezőgazdasági termelésből.