Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

Mivel a mezőgazdiaság egyes ágazatai között az élőmunka-igényességet il­letően még nagyok a különbségek (3. táblázat), a mezőgazdaság imunkaerő^el­látottságának a termelés szerkezetére gyakorolt hatása még jelentős. Ezzel ma­gyariázható az, hogy a zöldségtermeszités legnagyobb arányát a váras termelő­szövetkezetei közül a munkaerővel legjobban ellátott Magyar—Szovjet Barát­ság Termelőszövetkezetben éri el. Korszerűsödő mezőgazdaságunkban egyre nagyobb szerepe lesz a szakem­ber-ellátottságnak. A fizikai dolgozók 11 szakképzettség szerinti megoszlásának színvonala megyei átlag körüli, vagy annál valamivel jobb. A szakmunkások aránya ugyanis némileg alacsonyabb, a betanított munkásoké magasabb, a se­gédmunkásoké alacsonyabb, mint cmiegyei átlagban (3. ábra). 3. ábra: A fizikai foglalkozásúak szakképzettség szerinti megoszlása (1979) I: Magyar—Szovjet Barátság termelőszövetkezet, II: Kossuth termelőszövetkezet, III: Lenin termelőszövetkezet, IV: Pest megye, 1: Szakmunkások, 2: Betanított munkások, 3: Segédmunkások A szellemi dolgozók 12 végzettség szerinti megoszlása 1980-as adatok alap­ján — a felső- és középfokú végzettségűek alacsonyabb, a szakképzettség nél­küliek magasabb aránya miatt — a megyeinél kedvezőtlenebb (4. ábra). Akár a munkaerő-ellátottság esetében, a dolgozók képzettségi struktúráját tekintve is a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet van a legkedvezőbb, s a Kos­3. táblázat A NÖVÉNYTERMESZTÉS NÉHANY ÁGAZATÁNAK KÉZI MUNKA-IGÉNYE Kézi munka Relatív kézi-munka­óra/ha igényesség Búza 5,2 100,0 Kukorica (vetőmag) 75,5 1451,9 Kukorica (takarmány és élelmezési) 2,4 46,2 Napraforgó 9,6 184,6 Lucerna 7.2 138,5 2.3 44,2 Silókukorica 7.2 138,5 2.3 44,2 Zöldpaprika 841,0 16173,0 Rét 1,3 25,0 Legelő 0,5 9,6

Next

/
Thumbnails
Contents