Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

4. ábra: A szellemi dolgozók végzettség szerinti megoszlása (1980) I: Magyar—Szovjet Barátság termelőszövetkezet, II: Kossuth termelőszövetkezet, III: Lenin termelőszövetkezet, IV: Pest megye, 1: Felsőfokú végzettségűek, 2: Középfokú végzettségűek, 3: Alapfokú végzettségűek, 4: Szakképzettség nélküliek suth Termelőszövetkezet a legkedvezőtlenebb helyzetben. A felsőfokú végzettségűekkel való ellátottság helyzetére utal az, hogy míg Cegléd átlagában egy felsőfokú végzettségű dolgozóra 134 ha mezőgazdasági terület jut, addig megyei átlagban csak 88 ha. A mezőgazdaságban egykor komoly problémát jelentő elöregedés országos viszonylatban fokozatosan megszűnni látszik. A Cegléd mezőgazdaságában dolgozók

13 korstruktúrája a megyei átlaggal öisszevetve kedvezőtlenebb képet mutat, hiszen a 40 éves és annál idősebbek aránya Cegléd átlagában 55%, Pest megye átlagában csak 39%. A 30 éven aluliak aránya pedig jóval magasabb Pest megye átlagában (5. ábra). A munkadíjazás színvonala ugyan elsősorban a termelés eredményességéniek egyik mutatója, de a munkaerő biztosításának egyik lényeges feltétele is. Az egy ledolgozott munkaórára jutó kereset

14 megyei átlagban magasabb (22 forint), mint Cegléden (18 forint). A három termelőszövetkezet közül a legmagasabb a Kossuthban. Ezzel azonban esak a kedvezőtlen munkaerő-ellátottságból adódó több munkát ismerik el. Cegléd mezőgazdasági üzemeiben az állóeszköz-ellátottság színvonala elmarad a megyei átlagtól. Az 1 hektár mezőgazdasági területre jutó állóeszközérték

15 megyei átlagban 46 089 forint, Cegléd átlagában 36 255 forint. E mutató alapján is a legjobb a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, legroszszabb a Kossuth Termelőszövetkezet helyzete. A munka technikai felszereltsége, vagyis az egy dolgozóra

16 jutó állóeszközérték Cegléd átlagában jobb (221 671 forint), mint megyei átlagban (163 514 forint). Ez az alacsonyabb munkaerő-ellátottság következménye, melyet az is illusztrál, hogy a Kossuth Termelőszövetkezetben éri el legmagasabb értékét. A termelőszövetkezetek állóeszközeinek egy része nem a mezőgazdasági termelés szolgálatában áll (4. táblázat). A mezőgazdasági területre vonatkoztatott állóeszköz-ellátottság sorrendje azonban nem változik akkor sem, ha csak a mezőgazdasági állóeszköz-állományt vonatkoztatjuk a területre, mivel a nem mezőgazdasági jellegű állóeszközök aránya viszonylag alacsony, még a legjobb állóeszköz-eliátottsággal rendelkező Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben is. 505