Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

2. ábra: A fizikai foglalkozásúak megoszlása foglalkozási főcsoportok szerint (1979) I: Magyar—Szovjet Barátság termelőszövetkezet, II: Kossuth termelőszövetkezet, III: Lenin termelőszövetkezet, IV: Pest megye, 1: Ipari foglalkozásúak, 2: Építőipari foglalkozásúak, 3: Mezőgazdasági foglalkozásúak, 4: Szállítási és hírközlési foglalkozásúak, 5: Kereskedelmi és vendéglátóipari foglalkozásúak, 6: Egyéb foglalkozásúak lönbség kisebb (Cegléd: 28, Pest megye: 23). A városon belül pedig a Lenin Termelőszövetkezet a második helyre szorul vissza. A város mezőgazdaságának kedvezőtlenebb munkaerő-ellátottsága alacsonyabb élőmunka-felhasználással jár. Az állattenyésztéssel együtt számított 1 szárítóegységre jutó munkaidő

10 (növénytermesztés + állattenyésztés + erdőgazdálkodás) alapján — a reálisabban számított munfeaerő-ellátottságniak megfelelően — legnagyobb élőmunka-felhasználással a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet (194 óra), a legalacsonyabbal a Kossuth Termelőszövetkezet jellemezhető (95 óra). 503