Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

A baromfitenyésztés jelentőségére utal az a tény is, hogy a termelőszövietkezeti tagok kisgazdaságaiban rendelkezésre álló szántó 95%-án kukoricát termesztenek. A burgonya a szántó iáiig 2%-át foglalja el. 2. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS FELTÉTELEI A könyv természeti földrajzi fejezetében részletezett természeti adottságok a mezőgazdasági termelés szerkezetét és szánvonalát is befolyásolják. A természeti feltételek közül legfontosabb talajok genetikája és minősége változatos, a kevésbé értékesek jelentősebb arányával. Ennek következtében az átlagos kataszteri tiszta jövedelem viszonylag alacsony (19,8 aranykorona/ha), bár a megyei átlagnál

4 (16,7 aranykorona/ha) magasabb. A legjobb földekkel a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet rendelkezik (25 aranykorona/ha), a legrosszabbakkal a Kossuth Termelőszövetkezet (13 aranykorona/ha). Ez utóbbinál a talajképző kőzet a terület több mint egyharmadán homok. A szántó átlagos aranykorona-értéke 18,6, s érmeik lalapján gyakorlatilag kedvezőtlen adottságúnak tekinthető. A termelőszövetkezet kedvezőtlen helyzetére utal az is, hogy itt a legmagasabb az elemi károk 1 hektárra vonatkoztatott értéke.

5 2, táblázat A KISEGÍTŐ GAZDASÁGOK MÜVELÉSÁGI SZERKEZETE (i98i) 1 ha % 2 ha % 3 ha % Szántó 209,0850 13,8 71,6211 48,6 280,7061 1,8 Rét 3,1302 0,2 3,9487 2,7 7,0789 0,9 Szőlő 307,4446 20,3 21,2936 14,4 328,7382 51,0 Kert 344,8778 22,7 32,4759 22,0 377,3537 65,1 Gyümölcsös 45,7679 3,0 6,8444 4,6 52,6123 24,8 Legelő 25,6768 1,7 3,2111 2,2 28,8879 1Д Nádas — — — — — — Erdő 1,9688 0,2 — — 1,9688 0,1 Művelés alól kivett terület 578,2389 38,1 7,9757 5,5 586,2146 20,4 összes terület 1516,1900 100,0 147,3705 100,0 1663,5605 6,8 1. 6000 m

2 vagy annál kisebb területű gazdaságok. 2. 6000 m

2-nél nagyobb területű gazdaságok. 3. összes terület és ennek részesedése a város összes területéből. A mezőgazdaság munkaerő^ellátottisága a megyei átlagnál jóval kedvezőtlenebb. Az egy dolgozóra

6 jutó — állatttenyésztéssel együtt számított — szántóegység

7 8,9 (megyei átlagban 5,6). A város egyes termelőszövetkezetei közötti differenciák jelentősek. A munkaerővel legrosszabbul ellátott Kossuth Termelőszövetkezetben az egy dolgozóra jutó szántóegység csaknem 2,5-szer akkora, mint a legjobban ellátott Lenin Termelőszövetkezetben. Ezek az adatok bizonyos vonatkozásban megtévesztők olyan térségben, ahol egyes mezőgazdasági üzemekben az ipari foglalkozásúak aránya magas lehet. Ilyen térséghez tartozik Cegléd és Pest megye is (2. ábra). A Lenin Termelőszövetkezetben a mezőgazdasági foglalkozásúak a fizikaiaknak

8 mindössze 21%-át teszik ki. Az egy mezőgazdasági foglalkozásúra

9 jutó szántóegység alapján La kedvezőtlenebb Cegléd munkaerő-eUá^otitsága Pest megyénél, de a kü502