Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 3. A város szocialista ipara (Simon Imre)
és 1979 között nem változott. Kiskunfélegyháza és Szentes kivételével, ahol az ipari foglalkoztatottak abszolút száma csökkent, valamennyi átlag alatti ipari foglalkoztatott növekedéssel jellemezhető. A növekedés ütemét tekintve Cegléd (1,0%) az utolsó helyen áll, megelőzi Jászberény (11,6%), valamint Gyula (12,6%), Orosháza (16,8%), Makó (23,0%), Kiskunhalas (24,0%). Az átlagos növekedési ütemtől (24,6%) legjobban Cegléd marad el, míg Makó és Kiskunhalas az átlaghoz közeli növekedési ütemet produkált (2. táblázat). Az 1970 és 1979 között megvalósult ipari foglalkoztatott növekedés Kisvárdánák és Mátészalkáinak kedvezett. Ez a két település átkerült a leginkább iparosodottnak mondható Ci-.es csoportba (1. ábra). Ezen csoportot viszonylag alacsony népességszám és a foglalkoztatottak magas száma jellemzi. A vizsgált 25 középfokú központ közül 9-ben az ipari foglalkoztatottak száma az átlagot meghaladó ütemben nőtt. Ezek közül is kiemelkedik Szeghalom az átlagos növekedés mintegy 9j szeresével, Mátészalka 6-szorosával, Kisvárda 5-szörösével, Tiszafüred, Berettyóújfalu 44szeresével. Az átlag fölötti növekedést mutató kilenc település közül kettő (Karcag, Mezőtúr) 1970-ben és 1979-ben is a közepesen iparosodott Bi^es csoportban helyezkedik el, a többi település ia legelmaradottabb Ai-es csoportban. 2. táblázat A NÉPESSÉG ÉS AZ IPARI FOGLALKOZTATOTTAK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ ALFÖLD KÖZÉPFOKÚ KÖZPONTJAIBAN (1970—1979) Népesség (fő) Ipari foglalkoztatottak száma .1970 1979 Változás % 1979 1970 Változá % 1. Karcag 23 941 25 264 5,5 3196 4131 29,3 2. Mezőtúr 22 086 22 018 —0,3 2680 3355 25,2 3. Jászberény 29 895 31347 4,9 7544 8423 11,6 4. Tiszafüred 11544 12 442 7,8 1093 2246 105,5 5. Hajdúnánás 17 742 18146 2,3 1798 2936 63,3 6. Berettyóújfalu 13 928 16 406 17,8 1530 3180 107,8 7. Püspökladány 15 700 16 339 4,1 1052 845 —19,7 8. Kisvárda 13 784 17 828 29,3 2399 3726 138,7 9. Mátészalka 12 824 17 709 38,1 2042 5428 165,8 10. Nyírbátor 11091 13 388 20,7 2014 3112 54,5 11. Kalocsa 16 526 18 613 12,6 6461 6773 4,8 12. Kiskőrös 14138 15 499 9,6 2339 2474 5,8 13. Kiskunfélegyháza 34 384 35 339 2,8 6215 5684 —8,6 14. Kiskunhalas 26 519 30 552 15,2 5192 6441 24,0 15. Kunszentmiklós 77 965 8 413 5,6 1481 959 —35,3 16. Makó 30 235 29 943 —1,0 4310 5303 23,0 17. Szentes 33 831 35 326 4,4 4732 4722 —0,2 18, Csongrád 21570 22 202 2,9 3628 3940 8,6 19. Gyula 31046 34 514 11,2 5859 6599 12,6 20. Orosháza 33 667 36 243 7,6 7308 8540 16,8 21. Mezőkovácsháza 7 183 7 219 0,5 779 830 6,5 22. Szeghalom 11383 10 707 —5,9 501 1719 243,1 23. Monor 17 056 18 655 9,4 1085 1836 69,2 24. Nagykáta 12 014 12 588 4,8 1259 1464 16,3 25. Cegléd 37 939 40 567 6,9 5797 5856 1,0 Átlag 20 318 21891 7,7 3292 4101 24,6 A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a legrosszabb helyzetben Püspökladány és Kunszentmiklós van, mivel mindkettő az elmaradott Ai-es csoportban helyezkedik el, és mindkettőben csökkent 1970 és 1979 között, a 490
