Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

(1478, ill. 3026). Ekkor a lakosság közel negyede, a lakásoknak pedig 21%-a volt hálózati gázzal ellátva. Ezzel az értékkel Kiskunfélegyháza, Orosháza és Gyula mellett a legjobban álló alföldi középfokú központ volt (1977-ben a vizsgált települések közül 15-ben még nem volt vezetékes gáz(!). A lakások energiaellátásában a távfűtésnek országosain egyelőre elég kicsi a jelentősége, Cegléden azonban nagyon fontos: 1977-ben 705, 1980-ban pedig már 1257 lakás volt a távfűtésbe bekapcsolva, ezzel Cegléd az Alföld középfokú központjai között az első (1977нЬеп a vizsgált települések közül nyolcban volt távfűtés). A lakosság életkörülményeit befolyásoló infrastrukturális elemek között igen nagy a jelentősége a víz- és csatornaellátottságnak. Ez a lakásállomány megítélésének is egyik alapvető mutatója. Az infrastruktúrán belül az elmúlt időszakban a vízellátás ia leggyorsabban fejlődő területek közé tartozott Jól tükrözi a helyzet javulását a vízhálózatba bekapcsolt lakások arányának alakulása is. Cegléden 1960-ban a lakásoknak mindössze 10%-ában volt vízvezeték, 10 évvel később az arány már 32,1%, 1980-ban pedig 52,9%. Belterületen ennél természetesen jóval magasabb volt az arány. Országosan probléma, hogy a csatornahálózat kiépítettsége lényegesen elmarad a vízvezeték-hálózat növekedésétől. Cegléden 1980-ban a lakásoknak csak 25,9%-a volt bekapcsolva a csatornahálózatba (1970: 5,7%), ami alföldi relációban még a jobb arányok iközé itartozott, országosan azonban lényegesen hátrébb került a sorban (15. kép). 1970 :

: 197 S 19 8 0 15. kép. A víz- és csatornahálózatba bekapcsolt lakások arányának alakulása A: a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, В: a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya 483