Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

12. kép. Cegléd lakásállományának korstruktúrája 1970-ben és 1980-ban 1: 1899 előtt épült lakások aránya, 2: 1900—1944 között épült lakások aránya, 3: 1945— 1959 között épült lakások aránya, 4: 1970-ben: 1960—1969 között épült lakások aránya, 1980-ban: 1960—1979 között épült lakások aránya Az igények és a lehetőségek növekedésével ez a struktúra nagymértékben átalakult: abszolút és relatív mértékben is csőikként az 'egyszobás lakások jelentősége, a lakásállományban meghatározó szerepet kaptak a kétszobás lakások, s jelentősen növekedett az ennél (nagyobb szobaszámú lakások száma és aránya. Cegléden 1980-ban a lakások közel fele (47,9%, 6577 lakás) kétszobás, 28,8%-a (3947 db) egyszobás, 23,3%-a pedig legalább háromszobás volt. A lakásszerkezet átalakulásában nemcsak az újonnan épült lakások nagyobb mérete, hanem a régi lakások átalakítása, bővítése is szerepet játszott. A lakások átlagos alapterülete 1980-ban már 60 m

2 volt (13. kép). A lakásállomány megítélésében a közművesítés színvonala is igen fontos szerepet játszik. A villamosítás országosan 'megtörténit, /bár az Alföld tanyás településeinek egész sorában még ma sincs minden lakás villamosítva. Cegléden 1960-ban a lakások 69,1%-áfoan, 1970-ben 81,3%-ában, 1980-ban pedig 95,2%-ában volt villany. A villamosenergia-ellátás színvonalát nemcsak a villanyvezetékkel ellátott lakások aránya, hanem az egy háztartásra és az egy lakosra jutó felhasználás alakulása is tükrözi (14. kép).