Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

Az egy lakosra jutó évi villamosenergia-felhasználás Cegléden 1965—1977 között több mint háromszorosára (növekedett (100 kWó, ill. 327 IkWó). Ez a vizsgált központok között közepes értéket jelentett a két szélső pólus között (Csongrád: 228 kWó, ill. Kalocsa: 439 kWó), a középfokú központok országos átlagától (351 kWó) lazonban elmaradt. 19804>an a fajlagos fogyasztás már 396 kWó, de ez továbbra is csak közepes érték volt. Az egy háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia-felhasználás nagysága jelzi, hogy a lakosság milyen mérékben használja ki iaz elektromosság nyújtotta lehetőségeket. Cegléden 1965—1977 között ,a felhasznált energia fajlagos értéke ícözel háromszorosára növekedett (330 kWó, ill. 987 kWó), a középfokú központok országos átlaga lazonban ennél jóval magasabb volt (1130 kWó). s jó néhány alföldi középfokú központ is lényegesen magasabb értékkel rendelkezett (pl. Kalocsa: 1483 kWó). Eriitől még Cegléd 1980-as értéke (1140 kWó) is jelentősen elmaradt. A tapasztalatok szerint a villamosenergia-felhasználás fajlagos mutatóinak •nagysága és a vonatkozó területek gazdasági fejlettsége, ill. a népesség életkörüknenyeinek színvonala között elég szoros összefüggés van {KŐSZEGFALVI GY. 1976, DÖVÉNYI Z. 1980), így Cegléd Alföldön sem élvonalbeli helyezése országosan még szerényebb helyzetét jelzi. A gázenergia a települések energiaellátásában csak a 60-^as évek közepétől kezdeti nagyobb szerepet kapni. Cegléden 1965-ben a gázzal ellátott lakosság 13. kép, Cegléd lakásállományának szobaszám szerinti összetétele 1970-ben és 1980-ban 1 : egyszobás lakások, 2 : kétszobás lakások, 3: 3-Х szobás lakások