Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

Cegléd évszázadok óta kereskedelmi központ funkciókat is betölt vonzáskörzete számára, s ezt a szerepkört esetenként kereskedelmi intézményeinek mutatói is tükrözik. Ez nem vonatkozik az 1000 lakosra jutó bolti alapterület nagyságára. Annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentősen növekedett a bolti alapterület (1965: 222 m

2

/l000 fő, 1980: 469 m

2

/l000 fő). Az utóbbi időpontban az Alföld középfokú központjai közül 16 (!) értéke jobb volt, mint Ceglédé. A bolthálózat alapterületét növelni szükséges tehát, mégpedig olyan módon, hogy egyúttal megszűnjön egy másik probléma, az üzletek túlságos koncentrációja a belvárosban. Ezen a téren az első lépések megtétele már megtörtént. 1982 elején átadásra került egy 950 m

2-es ABC-áruház az új lakótelepen, mellette pedig egy 900 m

2-es szolgáltatóház is működik (9. kép). Az 1 lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom nagysága elmaradt a középfokú központok átlagától (1980: 35 358 Ft), ez azonban még az Alföldön is csak közepes értéknek számított, s jelentősen elmaradt olyan kereskedelmi központok, mint Kisvárda (54 478 Ft/fő), Mátészalka (50 100 Ft/fő) és Kalocsa (45 599 Ft/fő) mutatójától. A kereskedelmi forgalom növekedése 1972-ig dinamikus volt, ebben az évben közel 29 000 Ft jutott egy lakosra átlagosan, s ekkor az Alföld középfokú központjai közül csak Mátészalka előzte meg Ceglédet. Ezután a növekedés lényegesen lelassult, ami részben az üzlethálózat kapacitásának szűkösségével is összefügg (10. kép). Az 1 lakosra jutó iparcikkforgalom részesedése az összes kiskereskedelmi forgalomból nem mutat túlságosan nagy eltérést a vizsgált központok között. Cegléd esetében a mutató értéke 1980-ban 60,9% volt, ez közepes értéknek számított. Az iparcikkek arányának időbeli változása az 1976—77-es adatfelvételi változások miatt sajnos nem kísérhető nyomon. A vendéglátóipari ellátás terén Cegléd helyzete még alföldi vonatkozásban is rossz volt. 1980-ban az 1000 lakosra jutó vendéglátóipari alapterület mindössze 156 m

2

, a vizsgált központok közül ennél csak Hajdúnánás (133 m

2

) mutatója volt rosszabb. Az Alföld középfokú központjainak ezen a téren fennálló lemaradását jól kifejezi, hogy a középfokú központok átlagát (254 m

2

/l000 fő) 1977-ben csak Berettyóújfalu, Mátészalka és Tiszafüred értéke haladta meg. A szűk keresztmetszetet jelzi az is, hogy az egy m

2 vendéglátóipari alapterületre jutó forgalom ebben az évben Cegléden 20 658 Ft volt, s a középfokú központok országos átlaga viszont csak 17 991 Ft. Ennél még Cegléd 1980-as értéke is magasabb volt (18 003 Ft) (10. kép). Mivel a vendégfogadó képessége az egyes településeknek általában szoros kapcsolatban van az idegenforgalom nagyságával, ennek szerény mérete következtében Cegléden nemcsak a vendéglátóipari alapterület fajlagos nagysága, hanem az 2000 lakosra jutó szállodai férőhelyek száma is alacsony. Az 1972-es adatok szerint két szálloda (vagy inkább fogadó) összesen 48 férőhellyel rendelkezett (1,3 férőhely/1000 fő). Ez később sem változott: 1982 elején egy 26 férőhelyes szálloda és egy kisegítő szálláshely (21 férőhely) volt a városban. Az Alföld középfokú központjai közül egyébként 1977-ben tizenkettőben nem volt szálloda, száz férőhelynél több pedig csk Gyulán (328), Mátészalkán (110) és Szentesen (104) volt.