Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

9. kép. Cegléd belterületi üzlethálózata 1: az alapterület nagysága (m

2

), (az ábrázolás területarányos, de az 1000 m

2-nél nagyobb értékeket 3 cm, az 50 m

2-nél kisebbeket 7 mm átmérőjű kör jelzi), az átlagos havi forgalom nagysága (1000 Ft), 2: 500 alatt, 3: 500—1000, 4: 1000,1—2500, 5: 2500,1— 5000, 6: 5000 felett Az üzletek jellege: V: vendéglátás (étterem, büfé), E: élelmiszerbolt, ÁBC-áruház, R: ruházati bolt, S: szakboltok (OFOTÉRT, könyvesbolt, TÜZÉP, háztartási bolt, bútorbolt, vas-műszaki bolt, kisáruház), T: termény- és takarmánybolt 5. LAKÁS- ÉS KOMMUNÁLIS ELLÁTOTTSÁG Magyarország jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetében az infrastruktúrán belül a lakás- éd kommunális ellátás alapvető jelentőségű. Az elmúlt két évtized lakásépítési programjai ellenére családok százezrei még ma sem rendelkeznek megfelelő otthonnal, s egész sor településben a lakáshiány ijesztő mértékű. A lakáshelyzet alakulása azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi probléma is, erről az oldalról pedig erősen kötődik a kommunális ellátottság színvonalához. A települések lakáshelyzetének megítélésében lényeges mutató a 100 lakásra jutó lakosok száma. Ezen a téren az adatok jelentős változásról tanús478