Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

Az egyes települések lakosságának kulturális javakkal való ellátását meglehetősen nehéz felmérni. Néhány mutató alapján inkább a lehetőségek oldaláról vizsgálható a művelődés helyzete. Az 1000 lakosra jutó könyvtári könyvek száma alapján Cegléd elmaradt a középfokú központok átlagától (1977: 2731, ill. 3257), de még az Alföld vizsgált központjai között is csak a 16. volt ekkor. 1980-ra jelentős javulás történt; a mutató értéke 3546-ra emelkedett, de még ez is elmaradt az országos átlagtól (4030). Cegléd önmagához viszonyított fejlődését jól mutatja, hogy 1965-ben még csak 1101 könyvtári könyv jutott ezer lakosra. A gyarapodó könyvállomány egyre sürgetőbben igényli a járási-városi könyvtár megfelelő épületbe költöztetését, a jelenlegi körülmények között ugyanis eredményesen hosszú távon nemigen /tud működni. Az 1000 lakosra jutó moziferőhelyek száma alapján Cegléd nagyjából eléri a középfokú központok ellátottságának az átlagát (1977: 36), s az Alföld hasonló szerepkörű települései között is a középmezőnyben volt. A moziférőhelyek száma 19704>en volt a legmagasabb (1530), 1977^ben viszont már csak 1420, így a lakossági egységre vetített érték is csökkent (40-ről 36-ra) (8. 'kép). 8. kép. Az 1000 lakosra jutó moziférőhelyek és tv-elôfizetések számának alakulása A: moziférőhelyek száma, B: tv-előfizetések száma A mozilátogatások egy lakosra jutó száma a 70-es évek második felében 6,3—6,4 volt évente, 1980-ban viszont már csak 6,0. Ez a — szintén csökkenő — országos városi átlaghoz (1980: 7,1) viszonyítva alacsony, az alföldi helyzethez mérve azonban átlagos érték. A televízió-előfizetések száma az országos tendenciáknak megfelelően Cegléden is gyorsan emelkedett. Az 1000 lakosra jutó tv-előfizetések száma 1965ben még csak 73 volt, 1977-ben pedig már 243. Ez utóbbi érték az országos városi átlagnál (254) alacsonyabb, a középfokú központok átlagánál (237) viszont jobb. Ezt az átlagos helyet foglalta el az Alföld középfokú központjai között is a város (8. kép). A művelődési ellátottság néhány további fontos területét nézve Cegléd meglehetősen rosszul állt. A városban egyetlen művelődési otthon jellegű intézmény van, s a nagy múlttal és értékes gyűjteménnyel rendelkező Kossuth 473