Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

középfokú központjai között az élmezőnyben állt, csak Berettyóújfalu (54,0), Gyula (52,1), Kalocsa (42,2), Kiskunhalas '(41,5) és Kisvárda (39,4) mutatója volt jobb. A szórás meglehetősen nagy a vizsgált központok között: a legjobban ellátott településben közel nyolcszor (!) annyi orvos jut 10 000 lakosra, mint a legalacsonyabb értékkel szereplőben (Kunszentmiklós: 7,0). Ezen mutató alapján a választóvonal a kórházzal rendelkező és az ezzel el nem látott települések között húzódik. Cegléden is az új kórház beindulásával emelkedett meg jelentősen a mutató értéke (1965: 18, 1970: 29) (1. kép). 19 6 5 19 7 0 19 7 5 19 8 0 1. kép. A 10 000 lakosra jutó orvosok és kórházi ágyak számának alakulása A: kórházi ágyak száma, B: orvosok száma (Megjegyzés: valamennyi oszlopdiagramos ábránál a világos oszlop a középfokú központok országos átlagát, a jelölt oszlop pedig Cegléd értékét mutatja.) Az egészségügyi ellátásra szorulók nagy része csak az alapfokú intézményhálózatot veszi igénybe, ezért lényeges a körzeti orvosi ellátás minősége. Jelenleg országosan is az egyik égető probléma a körzeti orvosi ellátottság nem megfelelő szintje, amit az 1 körzeti orvosra jutó lakosok száma is mutat. Országosan ezen a téren lassú csökkenés figyelhető meg (1970: 240 lakos/ orvos, 1978: 2173 lakos/orvos), településszinten azonban az átlag nagy szélsőségeket takar. Feltűnő, hogy a kiemelt szerepkörű települések kategóriaátlagai — Budapest és a kiemelt felsőfokú központok kivételével — rendre magasabbak az országos átlagnál. A középfokú településeknél ez 1978-ban 2408 volt. Ehhez viszonyítva Cegléd értéke (1977 fő/körzeti orvos) nagyon jó, az Alföld azonos szerepkörű települései közül csak Tiszafüred (1710) és árnyalattal Csongrád (1975) előzte meg (2. kép). 1980-ban már valamivel magasabb volt a mutató értéke (2027), de ez még mindig jónak számított. Ebben az évben Cegléden 13 felnőtt- és 7 gyermekkörzet volt, az előbbiekhez átlagosan kb. 2400, az utóbbiakhoz pedig 1800—2000 személy tartozott. Ezen kívül még 9 üzemi rendelő is működött, s 11 fogorvosi körzet állt a lakosság rendelkezésére. Cegléd jó helyzetét mutatja az is, hogy a 70-es években nem volt betöltetlen körzeti orvosi állás, ami korántsem volt általános az Alföld középfokú központjaiban. A körzeti orvosi ellátás színvonalát azonban nemcsak az orvosok, hanem a betegek száma is befolyásolja. Ezen a téren egyik évről a másikra igen nagy 465