Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

zetét a hat alföldi megye 22, az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepcióban középfokú szerepkört kapott települése infrastrukturális fejlettségével is összevetettük. Ezek zöme város (Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Csongrád, Szentes, Makó, Gyula, Orosháza, Mezőtúr, Karcag, Jászberény, Berettyóújfalu, Hajdúnánás, Nyírbátor, Mátészalka, Kisvárda), néhány pedig városi rangra aspiráló nagyközség (Kunszentmiklós, Szeghalom, Mezőkovácsháza, Tiszafüred, Püspökladány). Ezen túlmenően esetenként az országos adatokkal is történt összevetés. — Cegléd infrastrukturális helyzetének értékelése 31 mutató alapján történt. Ezek a következők: 1. Szociális és egészségügyi ellátás 1 körzeti orvosra jutó lakosok száma; 10 000 lakosra jutó orvosok száma; 1000 lakosra jutó szakrendelési órák száma; 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma; 10 000 lakosra jutó bölcsődei férőhely. 2. Oktatás és művelődés 10 000 lakosra jutó óvodai férőhely; 1 osztályteremre jutó általános iskolai tanulók száma; 10 000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma; 1000 lakosra jutó könyvtári könyv; 1000 lakosra jutó moziférőhely; 1090 lakosra jutó tv-előfizetések száma. 3. Helyi közlekedés és távközlés a kiépített belterületi utak aránya (%) ; 1000 lakosra jutó távbeszélő-állomás. 4. Kereskedelmi ellátottság és idegenforgalmi fogadóképesség 1000 lakosra jutó bolti alapterület; 1000 lakosra jutó vendéglátóipari alapterület; 1000 lakosra jutó szállodai férőhelyek száma; 1 lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom (Ft) ; 1 lakosra jutó iparcikkforgalom. 5. Lakás- és kommunális ellátottság 100 lakásra jutó lakosok száma; a lakások szobaszám szerinti megoszlása; a lakások kor szerinti megoszlása; 10 000 lakosra jutó épített lakások száma; 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás; a vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) ; a csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) ; 1 km vízvezetékre jutó csatorna (m) ; 1 lakosra jutó napi vízfogyasztás (1); 1 lakosra jutó évi villamosenergia-felhasználás (kWó) ; 1 háztartási fogyasztóra jutó évi villamosenergia-felhasználás (kWó); gázzal ellátott lakosság aránya (%) ; a vezetékes gázt fogyasztók száma. 1. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS Az életszínvonal emelkedésével az életkörülmények javítása iránti igény is egyre fokozódik. Ennek egyik fontos területe az egészségügyi intézmények hálózatának megfelelő kiépítése, s az ezek által nyújtott szolgáltatások színvonalának emelése. Annak ellenére, hogy néhány naturális mutató alapján Magyarország az egészségügyi ellátás terén a nemzetközi élvonalhoz tartozik, a minőségi paraméterek sok esetben meglehetősen lehangolóak. Mivel ez a lakosságot — érthetően — egyre inkább irritálja, az egészségügyi és szociális ellátás javítása egyike a sürgős feladatoknak. Az egészségügyi ellátás egyik alapmutatója a 10 000 lakosra jutó orvosok száma. Ezen a téren Cegléd helyzete jó (1977: 37,2), ezzel az értékkel az Alföld 4fid