Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)
ták. hogy az MKP vezetőjével vannak ellentétek, az FKGP szerint a polgármester működésével az egész város elégedett. A Polgári Demokrata Párt vezetője is felsorolta Szelepcsényi vitathatatlan érdemeit, a közigazgatásban végzett kiemelkedő munkáját: „az egész vonalon rend, határozottság és jogbizton/ság van", a város rendkívül oehéz pénzügyeit sikerült rendben tartania, sőt a köztudottan rendkívül nehéz közellátást is sikerült megoldania. Nagy eredmény, hogy az ellátatlanok kenyéradagját teljesen, tüzelőjét nagyjából biztosította és végül a beszolgáltatás is rendben ment. Házi Árpád alispán szerint Szelepcsényi a várost mintaszerűen vezeti, gazdasági és politikai téren is megfelelően képviseli. A Nemzeti Bizottság végül bizalmat szavazott és felkérte az MKP vezetőségét, hogy határozatát vonja vissza. Az ügyet az MKP Központi Vezetősége is kivizsgálta, a visszahívást elhamarkodottnak ítélte meg. 215 A polgármester visszahívását kiváltó okok — amelyeket az MKP helyi szervezete február 3-i ülésén felsorakoztatott — jelentéktelen, jórészt téves információn alapuló vádaskodások voltak. 216 Szelepcsényi az MKP-n belül mérsékeltebb politikai beállítottságú volt, akinek elsődleges feladata a város vezetése, súlyos gondjainak az ellátása volt. így az ő fő feladata nemcsak a reakció elleni harc, a kommunista párt érdekeinek képviselete volt; a lakosság egészének érdekét kellett néznie és intézkednie. A várospolitikai intézkedéseit támadó kritikák megalapozatlanok voltak, azokat jórészt pártközi értekezleteken — tehát kollektíván — hozták és a város lakosságának ellátását szolgálták. Az MKP Központi Vezetősége kiállt Szelepcsényi Imre mellett. Ezt követően Németh Sándort február végén leváltották titkári tisztségéről, ideiglenesen Bárdossy Józsefet bízva meg e funkcióval. A március 25-i párttaggyűlésen a tagok sürgették a végleges titkár megválasztását, mert Bárdossy József korábbi szakszervezeti titkári funkcióját is megtartotta. 217 Az 1946. február eleji kilépések után az MKP létszáma hamarosan elérte a január végi létszámot. 1946. április 19-i jelentés szerint a pártnak 1468 tagja volt, ebből nő 411, az ifjúságot pedig 197 tag jelentette. 218 1946. május elején Kovács Jánost nevezte ki az MKP Központi Vezetősége a ceglédi pártszervezet titkárává. Az MKP Dél-Pest megyei Területi Bizottságának jelentése szerint ekkorra már normalizálódott a ceglédi szervezet belső élete, a tagok rendszeres pártéletet éltek, „amely eléggé tartalmas". 219 c) A demokratikus pártok közötti kapcsolatok 1946—1947 folyamán Az MKP titkári személyében történt változás után a munkáspártok közötti ellentétek fokozatosan simultak el. Az 1946. február 3-án tartott szakszervezeti nagygyűlésen éles vita alakult ki az MKP és SZDP között az ipari munkásoknak a földosztásban betöltött szerepéről. Az SZDP vezetője szerint a földreformot a munkásság harcolta ki, míg az MKP részéről csak néhány vezető támogatta, a párt egésze távol maradt, 220 addig ugyanez a vezető március 31-én már elismerte, hogy az SZDP csak másodrangú szerepet töltött be a földosztásban. 221 1946. március 10-én a Nemzeti Bizottság szervezett népgyűlést. A követelések között volt a közigazgatás megtisztítása, a jó pénz megteremtése, a telekkönyv ezés sürgetése és kenyér követelése. A hangulat élesen az FKGP jobbszárnya ellen irányult. A résztvevők jelszavai: „Kisgazdapárt jobbszárnya, Sokat ugrál megbánja"; „Harcol a két munkáspárt, Vele megy a Parasztpárt." 222
