Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

elismerte, hogy kisebb hibákat valóban elkövettek, de ennek okait egyrészt a rendkívül gyors munkában, másrészt a szakemberhiányban látta. Hangsúlyozta, hogy a bizottság végig a „kisemberek" érdekeit nézte, tagjai maguk is földigénylők voltak, céljuk a földosztás igazságos végrehajtása volt.

95 Az; állandó támadásokra, a végzett munka iránti bizalom hiányára hivatkozva a Ceglédi Földigénylő Bizottság augusztus 29-én feloszlatta önmagát. A Nemzeti Bizottság — bár hangsúlyozta, hogy a Földigénylő Bizottság tagjait alapvetően nem pártszempontok alapján, hanem a földigénylőkből kell összeállítani —, olyan határozatot hozott, hogy az újjáalakuló bizottságban minden párt 5 tagot, az FKGP 9-et és a Polgári Demokrata Párt 1 tagot delegáljon.

96 (Nem nehéz meglátnunk e határozatban az FKGP törekvését arra, hogy a földreform „hibáit" a pártban meghúzódó, volt tulajdonosok igényeinek megfelelően javítsák ki...) 1945. szeptember 1-én az Országos Földbirtokrendező Tanács a Ceglédi Földigénylő Bizottságot hivatalosan is feloszlatta és egyidejűleg elrendelte új bizottság felállítását, amelynek feladata az eddigi bizottság munkájának revízió alá vétele.

97 Az új bizottság 1945. szeptember 2-án alakult meg, mintegy 300 földigénylő jelenlétében. A népgyűlésen Pásztor István válaszolt az előző bizottság munkáját ért vádakra, hangsúlyozva, hogy ők mindenben a törvény szerint jártak el, a támadások a reakció megerősödését jelzik. Szerinte nem volt ok a Földigénylő Bizottság feloszlatására: „Egyedül egy ok volt rá, az hogy túl erősen értelmeztük a törvényt és egyoldalúak voltunk olyan értelemben, hogy mindig a földigénylőknek volt több igazságuk." Végül közölte, hogy egészségi okokból nem kíván az új bizottságnak tagja lenni, de a Földmunkás Szakszervezetnek továbbra is elnöke marad. A népgyűlésen ezután közfelkiáltással megválasztották az új Földigénylő Bizottságot, melynek elnöke Csala István nemzetgyűlési képviselő, az FKGP Ceglédi Szervezetének elnöke lett.

98 Az új Földigénylő Bizottság egyik első intézkedése volt, hogy az Országos Földbirtokrendező Tanács által Hajós, Nemesnádudvar, Császártöltés községben kijelölt tartalékföldek helyett a szomszédos Ceglédbercelről igényeltek kioszt^ ható földterületet, a kérelemhez azonban az OFBT nem járult hozzá.

99 Az újonnan alakult Földigénylő Bizottság ellen is sok volt a panasz. Az MjKP Ceglédi Szervezete, a Nemzeti Parasztpárt és a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének Ceglédi Csoportja már 1945. szeptember 20-án kérte a Nemzeti Bizottságot, hogy vonja meg a bizalmat az új bizottságtól. Beadványuk szerint az új Földigénylő Bizottság erélytelen, nem védi kellően a juttatottak érdekét: „A volt tulajdonosok állandóan terror alatt tartják őket, zaklatják. Az úri birtokokat egymás után juttatják vissza volt tulajdonosaiknak... A népek százait aneg akarja fosztani munkájuk gyümölcsétől és megélhetésüktől."

10

° Hasonlóan ír a Cegléd is: „Az új Földigénylő Bizottság tagjai egymás után mondanak le minden különösebb indoklás nélkül megbízatásukról. A bizottság rövidesen működésképtelenné válik."

101 A földosztás végrehajtása ekkorra már befejeződött, a vállalt feladat a hibák kijavítása volt. Ténylegesen azonban a földreform eredményeinek megvédéséről volt szó

; a birtokukat a legkülönfélébb jogcímeken mind agresszívebben, egyre több támogatóval visszakövetelő volt tulajdonosok ellen. A Csala István vezette Földigénylő Bizottság jellemzője volt, hogy igyekezett a törvény betűje szerint eljárni, számos visszakövetelést „jogosnak" talált, és a már szétosztott földeket eredeti tulajdonosaiknak visszaadta (pl. az Ehrlich-birtok). Ez — természetszerűleg — a juttatottak körében váltott ki tiltakozást. Hiába írta a Cegléd idézett száma: „A földigénylők nyugtalanságára nincs ok. Mindössze né435