Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

tokosokat a föld megművelésére. így az április 1-i számban cikk jelent meg: Üj meggyeket húzunk a magyar ugaron címmel. A cikk célja a földreformrendeletről való tájékoztatás, ugyanakkor hangsúlyozta a nehézségeket is: „A magyar parasztnak... be kell bizonyítania, hogy minden nehézség ellenére, eszköz és iga hiányában is termelni fog. Ha ma még nem is jobbat és többet, mint a földesurak, de annyit mindenesetre. Tömörüljenek a földhöz jutottak szövetkezetbe, segítsék egymást munkával, igával, anyaggal, kinek mije van.

89 Az M.XP Ceglédi Szervezete április 1-én nagygyűlést hívott egybe, amelyen Németh Sándor adott tájékoztatót a földreform! megindításáról. Másnap — húsvéthétfőn — Cseh László, a Földigénylő Bizottság elnöke már birtokleveleket adott át „... és ezzel a földnélküli proletárból földesgazdát, saját munkást avatott".

90 A Földigénylő Bizottság április 8-án is nagygyűlést tartott a Szabadság téren, mely „jelentőségében ma még felmérhetetlen volt" — írta a helyi Nemzeti Bizottság lapja. A gyűléseken a pártok vezetői beszéltek a földreform szükségéről, hangsúlyozták demokratikus célkitűzéseit, nem hallgatva el a nehézségeket sem. Valamennyi demokratikus párt szónoka kiemelte, hogy ez a földreform nem rövid időre szóló, a juttatott földeket volt tulajdonosaik nem vehetik vissza. E napok hangulatára talán a legjellemzőbb, hogy a helyi újság az összefoglaló tudósításoknak mindössze ennyi címet adott: A földért! Az ünnepélyes hangok, a földosztás végrehajtásának forradalmi lendülete mellett változatlanul sürgető feladat a földek megművelése. Ezt hangsúlyozták a demokratikus pártok — elsősorban a Kommunista Párt — vezetői, de maga a polgármester is. Szigorú hangú rendeletében a juttatott földek elvételével és internálással fenyegetőzik, „ha másként nincs rá mód kézierővel s valamilyen maggal", de mindenkinek kötelezővé teszi a földek megművelését.

91 A Termelési Bizottság adatai alapján készített jelentés 1945. április 6-án az 1944. év ugyanezen időszakához viszonyítva az őszi búza vetést 46,6%-ban, az őszi rozsvetést 66,9%-ban állapította meg. Ugyanez a jelentés ad számot a rendelkezésre álló kevés igavonó állatról és traktorról is. Eszerint a városban mindössze 472 igázható ló, 56 db ökör és bivaly és 622 szarvasmarha található. Ugyanezek az adatok 1942. február 28-án: 4278 ló, 285 igásökör és 2294 szarvasmarha.

92 A belpolitikai helyzet lassú stabilizálódásának, a Kommunista Párt és a helyi vezető szerveik szüntelen felhívásaira, de nem utolsósorban a földművelő nép belső kényszere, a föld megművelésének kényszere következtében május végére Cegléd határát is teljes egészében megművelték, bevetették. Németh Sándor így írt : „ ... a gabonaelvetés örök törvény a parasztnál, ha ő nem is éri meg az aratást, legyen annak kenyere, aki életben marad.. ,"

93 A meglevő nehézségek ismeretében ez az óriási erőfeszítéssel, áldozatokkal elvégzett munka bizonyította, hogy a parasztság kiállt a földreform mellett, elfogadta annak végrehajtását, bízott annak véglegességében. b) Harcban a földért A Ceglédi Földigénylő Bizottság munkáját részben a volt tulajdonosok. részben pedig a juttatottak május végétől állandóan támadták. A bírálatok és a döntések elleni fellebbezések egyrészt a jogtalan igénybevétel, másrészt a kicsiny és kedvezőtlen adottságú juttatott földek miatt történteik. Támadások érték a Földigénylő Bizottság vezetőit is — elsősorban Pásztor Istvánt — erőszakossággal, önkényesikedéssel, igazságtalan szétosztással vádolva őket.

94 A Ceglédi Földigénylő Bizottság elnöke — Cseh László — a Nemzeti Bizottság előtt 434