Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

bevételével. Állásfoglalásuk szerint a juttatoittak a föld termésének 80%-át tartják meg, a tanítói-papi hitbizományi városi kezelésbe kívánták venni. A ceglédi Földreform Bizottság képviselői március 10-én a nagykőrösi szervezet tagjaival közös ülésen foglaltak állást a földjuttatásról, és a termelés megindításáról. Határozatukat, javaslatukat a Nemzeti Parasztpárt Országos Elnökségéhez terjesztetitek fel.

83 Ez az állásfoglalás a Nemzeti Parasztpárt földreform javaslatával mutat közös vonásokat. Ez azt mutatja, hogy ekkor még a ceglédi földreformmozgalom mögött elsősorban a Nemzeti Parasztpárt állt. Az NPP állt a Földreform Bizottság március 12-i népgyűlési határozata mögött is, amelyben az elhagyott földek és az igéinyelt földek bejelentéséről, a mezőgazdasági munkák mielőbbi, hatékony megindításáról határoztak.

84 Az MKP Ceglédi Szervezete a földreform végrehajtása érdekében csak 1945 márciusában aktivizálódott, felismerve a földreform politikai és gazdasági jelentőségét: egyrészről megnyerni a parasztságot, az ország legnagyobb létszámot képviselő osztályát, a párt politikai célkitűzéseinek megvalósításáért, másrészt átérezve azt a felelősséget, amellyel a Kommunista Párt felelős a város lakosságának ellátásáért. A párt egyik fennmaradt plakátja már március elején a Földigénylő Bizottság megalakítására szólított fel.

85 A helyi nincstelenek kezdeményezésére alakult Földreform Bizottság erejét mutatta, hogy a Nemzeti Bizottság a rendkívül nagy értéket képviselő, tulajdonosai által elhagyott Unghváry-birtoik és Dobos László-birtok kezelését a Földreform Bizottságra ruházta, és kötelezte, hogy a Termelési Bizottsággal együtt indítsák meg és ellenőrizzék a termelést. JeUemző, hogy a Nemzeti Bizottságnak ezen az ülésén az FKGP képviselője az elhagyott birtokok rendkívül nagy értékét, míg a Kommunista Párt tdtkára a termelés azonnali megindítását tartotta szükségesnek kiemielni.

86 A Cegléd 1945. március 18-i száma ad hírt a Földmunkás Szakszervezet működésének megkezdéséről a Nemzeti Parasztpárt székházában. Az 1945. március 17-én közzétett 600/1945. M. E. számú rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földműves nép földhöz juttatásáról Cegléden egy megerősödött helyi kezdeményezésnek adott törvényes keretet, központi szabályozást. A földreformrendelet végrehajtási utasításának megjelenése előtt a Ceglédi Földigénylő Bizottság határozatot fogadott el, hogy amennyiben az Országos Földbirtokrendező Tanács a helyi községi földigénylő bizottság határozatait nem hagyja jóvá, akkor végérvényesen népgyűlésen fognak dönteni.

87 összességében tehát megállapíthatjuk, hogy Cegléd népe 1945. március közepén már készen állt a földreform végrehajtására. Ilyen „előkészített" helyzetben alakult meg — valószínűleg a helyi kezdeményezésű Földreform Bizottság tagjaira épülve — a földreformrendelet által kötelezővé tett Földigénylő Bizottság 1945. március 29-én.

88 A Ceglédi Földigénylő Bizottság 30 taggal alakult. Saját tagjaiból 5 tagú választmányt választottak, az elnök Cseh László, az NPP helyi vezetője lett. A földigénylő bizottság tagjai a pártok — valamenynyien föidigénylők — vezetői és a szegényparasztság képviselői voltak. Viszonylagos késői megalakulása nem a végrehajtás halogatása volt, hanem a korábban megalakult és megerősödött népi szervezet továbbélését és erejét mutatja. Mutatva a földosztás társadalmi szükségességét, a Ceglédi Földigénylő Bizottság megalakulása után azonnal a kor megkövetelte forradalmi lendülettel látott munkához. A Nemzeti Bizottság lapja rendszeresen adott.hírt a földreform végrehajtásáról, sürgetve a végrehajtást és szüntelen felszólítva az új bir433