Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

A Vörös Hadsereg nem mint hódító jött Magyarországba, hanem mint a magyar nép felszabadítója a német fasiszta uralom alól."

1 A város lakosságának helyzete a közvetlen front továbbhaladásával nem könnyebbedért, sőt, bizonyos mértékben megnehezedett. A katonai felszabadulást követő napokban valósággal özönlött a városba a szovjet katonaság: alig telt el egy hét és a város szinte valamennyi középülete, hivatala, iskolája szovjet katonákkal telt meg. Mindenütt autók, kocsik, ágyúk, tábori konyhák, szekerek, sebesült katonák, újjászerveződő katonai alakulatok voltak láthatók. A szovjet hadsereg itt egészítette ki felszerelését, itt pihent és itt töltődött fel. A Budapest ellen indított offenzíva egyik legfontosabb bázisa Cegléd lett, ahol hosszú ideig volt magának Malinovszkij marsallnak is a főhadiszállása (a Pesti úton). A háborús pusztításokat eddig is közvetlenül érző lakosság így újabb súlyos terhet volt kénytelen viselni: a városban állomásozó szovjet katonák ellátása is nagyrészt a lakosságra nehezedett. A nehezen szerveződő közigazgatás csaknem egész tevékenysége arra irányult, hogy támogassa, segítse és könnyítse az itt elszállásolt alakulatok helyzetét, az átvonuló csapattestek életét és munkáját. De legalább ilyen súlyos gondot jelentett a közvetlen háborús károk kijavítása, az elemi létfeltételek megteremtése. Joggal merül fel a kérdés, hogy kik is voltak azok az emberek, akiknek ezt meg kellett csinálniuk, a forradalmi változások milyen szervezeteket, testületeket, pártokat hoztak létre az újjáépítés nem kis feladatára? Milyen körülmények között tették meg ezeket a ma már aprónak tűnő, az új kor küszöbén azonban óriási energiát és szívósságot megkívánó lépéseket? A szovjet katonai városparancsnok a Városházán maradt tisztviselők egyöntetű javaslatára dr. Szaniszló János volt adótanácsnokot bízta meg a polgármesteri teendők ellátásával, helyettesének pedig dr. Tepper István ügyvédet jelölte ki.

2 A közigazgatás gépezete november 15-én indult meg: ekkor kezdett működni az „adminisztráció", az iratokat nyüvántartástoa vették, iktatták. Jellemző, hogy melyek voltak az új korszak kezdetének legelső dokumentumai: l-es számon vették nyilvántartásba a polgármester rendeletét a város lakosságának összeírásáról, 2-es számon a kereskedelmi, ipari és gazdasági szervezetek összeírására adtak utasítást. De még ugyanezen a napon foglalkoztak az ellátatlanok összeírásával, hogy részükre gabonát, lisztet biztosítsanak. Ekkor került iktatásra a szovjet városparancsnok rendelete, hogy készítsék el a Polgármesteri Hivatal működési jegyzékét. Rendeletet adtak ki, hogy a nagyon megromlott közbiztonság megjavítására a városi rendőrséget és csendőrséget meg kell szervezni, részükre orosz felirattal is ellátott karszalagot kell biztosítani.

3 Hathatós cáfolata volt a szovjet csapatokról terjesztett rémhíreknek a polgármester november 24-i rendelete, amelyben az orosz katonai parancsnokság utasítására elrendelte, hogy a templomokban a szentmisét és az istentiszteletet meg kell tartani.

4 November végén a katonai parancsnokság adott utasítást a tanítás megkezdésére, de ez korántsem egyszerű feladat, mert számos iskolaépületet vagy háborús kár ért, vagy a tanító menekült el, vagy éppen az épület volt foglalt hadikórház céljára. A 18 külterületi iskolából csupán 4 volt tanításra alkalmas. A -, ref ormátus népiskola november 20-án, a Polgári Leányiskola 23-án, a róm. kath. népiskola pedig 27-én kezdte meg a tanítást csökkentett tanulói és oktatói létszámmal. Segítette a konszolidálódást, hogy a város lassan bele tudott kapcsolódni az ország vérkeringésébe. November 29-én kezdte meg az I. sz. Postahivatal a működését, üzeneteket, leveleket továbbítva az ország felszabadított