Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

zel telt hatalmas tölcséreket meglátták az emberek a bombázás helyein: megdermedtek a félelemtől.

67 Néhány hét múlva külön izgalmat jelentett egy ellenséges vadászgép kényszerleszállása a Márta-dűlőben. A gép még Budapest felett találatot kapott, s délelőtt 11 óra tájban ereszkedett a földre.

68 Ezután több súlyos bombázás érte a várost. Augusztus 29-én, hetipiacos napon 9 óra 25 perckor szólaltak meg a szirénák, gépek ekkor még nem jöttek. 11 óra 15 perckor újra megszólaltak, s hamarosan a vasútállomás környékét, a nagymalmot,

69 a Kernács- és Szűcs-telep kicsi házait érte a szőnyegbombázás. Szórványos bombák estek a Csengeribe, a törteli kisvasút mellé és az Unghváry-telep környékére. Az állomás óvóhelye telitalálatot kapott, ott mindenki meghalt. A támadásnak 48 halálos áldozata maradt, személyazonosságot csak 42 személynél lehetett megállapítani, 6 nő ismeretlen.

70 A város 100 ezer pengő gyorssegélyt kapott a kormánytól. 25 ház teljesen megsemmisült, 60—70 súlyosan megrongálódott, s több mint 100 személy elhelyezéséről kellett gondoskodni. Szeptember 6-án délelőtt 10 órakor újabb bombázás érte Ceglédet. Ekkor 8—10 nagyméretű bomba esett a vasútállomás melletti raktárakra. 17-én ismét jött a bombatámadás. 11 óra 30 perc körül nagyszámú ellenséges gép támadta a még mindig füstölgő vasútállomás melletti nagymalmot és a mellette levő házakat. Egy óra múlva újabb kötelék érkezett az égő terület fölé, s a vasútállomástól — a Kossuth Ferenc utca környékén — a Széchenyi útig szőnyegbombázást végeztek. Este 8 és 9 óra között új támadás érte a vidéket: a Kossuth Ferenc és a Rákóczi úton túl bombák estek még a Teleki utcába és a Batthyány utca előterébe. A támadások során közel 600 különböző űrméretű bomba hullt a városra. E nap embertelen támadásának 9 halálos és 28 sebesült áldozata maradt.

71 Szeptember 30-án megjelent a Lakatos-kormány rendelete a nemzetőrség megszervezéséről. Néhány nap múlva minden ceglédi férfit fegyverbe szólítottak, aki nem teljesített fegyveres testületben tényleges szolgálatot. A legutóbbi súlyos bombatámadás után a lakosság tömegesen hagyta el a várost, sokan a szőlőkbe, tanyákra költöztek. A hatóságok azzal igyekeztek ezeket visszacsalogatni, hogy az elhagyott lakásokat a menekülteknek utalják ki.

72 A téli tüzelőellátás olyan bizonytalan volt, hogy a polgármester kijelentette: hatósági ellátásra magánszemélyek nem számíthatnak. Kívánatosnak tartotta a város vezetősége, hogy mindenki az udvarán, szőlőjében és tanyáján nélkülözhető fákat vágja ki.

73 Október 12-én a tiszaugi hídfőből egy szovjet páncélos ék Kecskemét déli határáig nyomult előre. Másnap a ceglédi járás számos (községében — Cegléden is — megjelentek a közigazgatás falragaszai, melyek a lakosságot — különösen a 48 éven aluli férfiakat — menekülésre szólították fel. Külön figyelmeztették a parasztságot jószágaik elhajtására. A hirdetmények megjelenése izgalmat és riadalmat keltett mindenütt, Cegléd város vezetői mindent hátrahagyva elmenekültek.

74 A hatóságilag visszaparancsolt polgármester — október 17-én — szigorú rendelettel felszólította a város lakóit, hogy munkahelyét mindenki foglalja el, aki nem tesz eleget a munkára való felhívásnak — a rendikívüli körülményekre való tekintettel — szigorúan megbünteti. Növelte a városban meglevő riadalmat az október 20-i dobolás is, mely szerint mindenki köteles bejelenteni a háztartásában tárolt élelmiszert. A harcoló alakulatok számára a honvédség nagyobb mennyiségű élelmet kért.

75 A nyugtalanság és félelem többé nem ment el a városból. Esténként keletről riasztó fények lobbantak fel, erős morajlásokat hozott a szél onnan. Az