Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

A rendőri jelentések 1943—44-ben beszámolnak a ceglédiek hangulatáról: 1943. augusztus 1. A harctéri események miatt a lakosság hangulata megingott. Szeptember 3. A lakosság hangulata nyomott, csak a nyilasok remélik még a német győzelmet. Október 3. A lakosság mindinkább békére vágyik. December 3. A lakosság hangulata ingerült az ellátási nehézségek miatt. 1944. február 3-i rendőri jelentés beszámol a Békepárt nevű kommunista szervezkedésről: „... kék borítékban levelet küldöznek egyes ceglédi cégeknek, hogy azok sokszorosítsák a küldött leveleket és felhívják a címzetteket, hogy ne jegyezzenek búzakölcsönt. A közellátás terén nagy az elkeseredés, nincs petróleumlámpaüveg, az ellátatlanok csak olajat és margarint kapnak .. ,"

55 . Német megszállás után A német csapatokkal együtt érkező titkosrendőrség — a rettegett Gestapo — 1944. március végén már megkezdte nemcsak a kommunisták, hanem a szociáldemokraták, kisgazdák, haladó tudósok és művészek elhurcolását. Cegléden is megkezdődött a zsidó és kommunista gyanús egyének telefonjainak kikapcsolása és rádiókészülékeik használatának a megtiltása,

56 a szociáldemokrata párt feloszlatása és helyiségeinek lezárása,

57 a szakszervezetek működésének betiltása,

58 a Parasztszövetség és Független Kisgazdapárt feloszlatása.

59 A vonatokon igazoltatták az utazóközönséget, s megakadályozták a zsidók utazását.

60 1944. április elején már emberközelbe jött a rettenetes háború. Felhőtlen éjjeleken látni lehetett a városból Budapest bombázását. írja a ceglédi újság: „... a tavaszi éjszakában fénynyalábok villantak fel Budapest fölött, majd tompa dörrenésszerű morajlásokat lehetett hallani...". A város polgármestere felhívást intéz a lakossághoz, s a főváros kitelepítésével kapcsolatban kér: lakást, ruhát és főzőedényeket.

61 Megnyílnak a város népkonyhái, megindul a közadakozás: a háború itt van mellettünk. A megye alispánjának szigorú rendeletére két 13—13 főből álló lövészraj alakul, célja a karhatalom kiegészítése.

62 A Ceglédi Takarékpénztár — mely már többször megmutatta segíteni akarását — fennállásának 75 éves jubileuma alkalmából: egy ceglédi hősi halott özvegye részére 15 000 pengő erejéig egy családi ház felépítését vállalta. A város pénztárába be is fizette az összeget. A képviselő-testület la régi és új örtkónyi út közötti városi telekből 200 négyzetöl telket ajándékozott az építkezéshez. Egyhangúlag elhatározta, hogy a sokgyermekes hadiözvegyet később jelöli ki.

63 Már áprilisban megkezdődött a magyar zsidóság tragédiája, előbb a sárga csillag viselését rendelték el, majd a középkort megszégyenítő gettókba hurcolták őket. A Ceglédi Hírlapból megtudjuk, hogy Cegléden a zsidók elkülönítése és összeköltöztetése május 22. és 30-a között megtörtént. 28 házat jelöltek ki gettónak a zsidó templom körül. Piacon a napnak csak a hatóság által megjelölt két órájában volt szabad kiszolgálni őket.

64 Júniusban kissé felkavarta Ceglédet, hogy dr. Sárkány Gyula polgármestert — ki 25 éven át vezette a várost — Hódmezővásárhelyre nevezték ki polgármesternek. Június 14-én díszközgyűlésen búcsúztatták.

65 Utóda dr. Osváth Gábor hódmezővásárhelyi tanácsnok lett, őt júliusban iktatták be hivatalába.

66 Július elején hullott az első bomba a város területére. Vasárnap délelőtt történt. Sokan a templomban voltak, amikor a sziréna felvisított. A templom, a piac és az utcák elnéptelenedtek, de ekkor még külterületre dobták le — szántók és szőlők közé — bombáikat. Nem volt veszteség, hanem amikor a víz413