Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

s némi anyagi erővel rendelkeznek — házhelyhez kell juttatni. A rendelet kihirdetése megtörtént, a tizedesek összeírták a beépítetlen és eladó telkeket, 18 kérvényes házhelyigénylő jelentkezett is. A terv nem valósulhatott meg a városi tanács érthetetlen magatartása miatt. A rendkívüli időkre való hivatkozással kérte az elhalasztást, indok : „ ... a földművelő osztály, a kiskereskedők és kisiparosok elenyészően kevés pénzzel rendelkeznek. Ezen pénzösszeg az elsőrendű szükségleteik közül csak az élelmezés, jobb esetben a ruházkodás költségeit fedezi... Így az elöljáróság bármennyire is igyekszik odahatni, hogy a házhelyet eladni szándékozó tulajdonos és a házhelyhez jutni óhajtók között megegyezést hozzon létre: ezen törekvése nem járt eredménnyel.. ,"

49 Az „igyekezet" erősen vitatható. A közömbösség az emberi sorsok iránit nemcsak a városi vezetőknél volt tapasztalható, hanem az egész államgépezetben. Sidlovszki Ambrusné — ceglédi lakos — a kormányzóhoz fordult segélyért, mivel 6 gyermekéről egyedül kell gondoskodnia. A kormányzói iroda minden megjegyzés nélkül a főispánnak küldte el a kérvényt, onnan mint iktatott akta — megjegyzés nélkül — a ceglédi polgármesterhez jutott. Itt hogyan intézték el? Cegléd megyei város Szegényügyi Bizottságának 1943. szeptember 13-án tartott üléséről szóló jegyzőkönyv elmondja: „Sidlovszki Ambrusné kérelmét a Stefánia Szövetséghez utalja át a bizottság, minthogy a sokgyermekes anyák segélye, odatartozik."

50 Vajon mi tartozott a bizottsághoz, ha ez nem! A tanítás ugyan elkezdődött 1943. november 4-én, de a rossz idő beálltával szinte üresek maradtak a tantermek. A városi törzskönywezető jelentése szerint: „...az igazolatlanul mulasztó 100 tanulóból 75 cipő hiánnyal védekezik, mely tényt utólag is igazolásul kell elfogadni".

51 Az iparos és kereskedő tanonciskolában az utóbbi évek alatt feltűnően csökkent a tanulók létszáma: 1942—43 tanév 469 tanuló 1943—44 tanév 425 tanuló Különösen azokban a szakmákban, iparágakban van visszaesés, hol a hadigazdálkodás korlátozásokat ír elő: cipő, szabó, sütő, hentes és mészáros iparágakban. A fémipari szakmákban növekedés tapasztalható: műszerész, szerelő és lakatos iparban.

52 Rendkívül hasznos és érdekes a város főmérnökének jelentése az 1943. évről. Innen tudjuk, hogy a városházán a második emelet építése és a Törteli úton az Unghváry László-féle konzervgyár építési munkálatai befejeződtek. A Szücstelepi napközi otthonos óvónői lakás építése elkezdődött. 1943-ban Cegléden 85 lakóház épült, ezekből csak 38 lakás rendelkezik fürdőszobával. Átalakításra 15 engedélyt adtak ki, s ezekből 7 lakásban lesz fürdőszoba. A városi szeretetházban — hol 60—70 gondozott van — az elhelyezés kielégítő, de betegszoba hiányzik nagyon.

53 A városgazda jelentése szintén értékes az utókor számára. „A kalászosok learatásával be is fejeződött a termelési év. Júniusban kezdődő aszállyá fokozódó szárazság teljesen lecsökkentette az összes kapások termésátlagát. A kukoricatermés jóformán kiesett, a város határának legértékesebb határrészén — mintegy 10 000—12 000 holdat kitevő — júliusi jég teljesen elvert mindent. Átlagtermés búzából kat. holdanként 7—9 q, rozsból 5—7 q, árpából 7—8 q, tengeriből 1—2 q (szemes). Az állatállomány erősen csökkent: ló 3359 db, szamár 6 db, szarvasmarha 4828 db, juh 400 db, kecske 67 db, sertés 14 500 db.

54