Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

szervezte a gyűjtést. Egy ágy teljes felszerelése 125 pengő, s ágyak alapítására körlevélben hívták fel az intézményeket és magánosokat. Ismét megmozdult az egész város, végül 450 ágyat adományoztak. Sokat segített a helyi sajtó, hol név szerint közölték az adakozókat. Legtöbbet a Ceglédi Takarékpénztár Egyesülete adott — 7500 pengőt —, de nagyon sokan voltak a családok között is, kik egy-egy ágyat jegyeztettek.

41 Közben kisebb gyűjtések sűrűn jelentikezttek: a honvédcsaládok számára,

42 a posta hadisegélybélyegeket kézbesített, a Simányi Arvaotthoníban nyaraló külföldről jött hatvan magyar gyermek számára. Iparosaink jelentős adománynyal járultak a tanyai napközi otthonok gyermekeinek az élelmezéséhez.

43 Négy helyen 250 (1—8 éves) gyermekkel foglalkoztak. Az állam is segítette már ezt az úttörő munkát: 15 000 pengővel járult a fenntartáshoz. 1942. október 3—4-én Országos Vöröskeresztes gyűjtőnapokat tartottak a sebesült honvédek ápolására. A két nap alatt 13 487,73 P gyűlt össze.

44 1942. év őszén az idő hamar hidegre fordult, ekkor a legnagyobb gondot a fűtőanyag hiánya jelentette. Cegléden nem lehetett tüzelőfát kapni. A sajtó a kereskedőket okolta — „Mit csinálnak a f akereskedőink?" — írták a lapok és a hatóságot hívták segítségül. Az előírás egy vevőnek 2 mázsát biztosított, de nem volt. Hatósági rendeletek 1942. november 1-től a finomliszt fele helyett kenyérlisztet engedélyeztek, a pékeknek 30% kukoricalisztet kellett felhasználni kenyérsütéshez.

45 Nyilvántartásba vették a teheneket, s minden tehéntartót tejbeszolgáltatásra köteleztek 1943. január 1-től.

46 1943 tavaszán a zsidó ingatlanok kiosztása körül szenvedélyes meddő vita alakult ki a városi képviselő-testület és a Vitézi Szék között. A zsidó ingatlanokkal a törvény célja az volt, hogy az első világháborúban részt vett vitézeket, hadirokkantakat és tűzharcosokat részesítse földjutalomban. A ceglédi képviselő-testület — közgyűlési határozattal — kérte, hogy a Cegléden kiosztandó zsidó ingatlanokat: ceglédiek kapják és olyanok, kik a jelenlegi háborúban váltak hadirokkanttá. Ezek közül is azok kapjanak, kik földműveléssel foglalkoznak, nagycsaládosok és nincsen, illetve kevés földjük van.

47 Az igazsághoz hozzátartozik — bár jogtalanul elvett birtokok adományozásáról szól a törvény — a ceglédi képviselők határozata: haladóbb és emberibb, mint a konzervatív kormány törvényének szelleme. A voronyezsi katasztrófa eltitkolt következményei lassan ismeretessé váltak, s ezzel a háborúellenes hangulat erősödött. A kormány ezen úgy akart segíteni, hogy szaporította a nemzetvédelmi előadások számát. Nagy propagandával beharangozva 1943. május 7-én a városháza közgyűlési termében „Miért harcolunk" címen ilyen előadást tartottak, hol „titkos" orosz haditervekről beszélt az előadó, mely Magyarország ellen irányul, mivel itt akarják leverni Németországot. A hallgatóság kétkedését látva az előadó „ ... kicsit csüggedtnek, idegesnek és hisztérikusnak ..." nevezte a magyar közvéleményt.

48 Áprilisban az országmozgósítási kormánybiztos a gimnáziumot jelölte ki hadikórháznak s már június 13-án át is adták a katonaságnak. A város lakói őszinte szeretettel adományozták a kórház jelentős berendezését, de az átadás után a szeretet és érdeklődés még fokozódott. Saját fiait látta a sebesültekben, s a nekik adott szerény ajándék, sokszor a látogatáson mondott jó szó, simogatás, könny: a rég elment kedvest idézte. A háború néha durván és érthetetlenül megváltoztatja az emberi kapcsolatokat, viszonyokat. A Földművelésügyi Minisztérium elrendelte, hogy a mezőgazdasági lakosokat, kisiparosokat és kiskereskedőket, kiknek nincsen háza,