Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

kis kerülő után visszaérkezett a reménykedőhöz, melyben a polgármester értesíti, hogy nem áll módjában pénzsegélyt adni.

33 A ceglédi nyilaskeresztesek egy részének kiábrándulását, mások derültségét hozta az a hír, hogy vitéz Zsengellér Józsefet, a város országgyűlési képviselőjét kizárták a Nyilaskeresztes Pártból. Kiderült, hogy a képviselő egy erdőrészt vásárolt magának — zsidópénzen.

34 A ceglédi nyilasok közötti zavar elsimítására 1941. augusztus 10-én maga Szálasi Ferenc érkezett a városba. Ezt a látogatást megünnepelni 10 nyilas a betiltott formaruhában kerékpáros tüntetést szervezett. A formaruhás tüntetőket rendőri felügyelet alá helyezték.

35 A lakosság, de még a nyilasok többsége is megelégedéssel fogadta a háborús időben, főleg a legnagyobb dologidőben tüntetők megbüntetését. A háború velejárói pedig, egyre szaporodtak: az idegölő sorban állás, a kenyér minőségének a romlása, finomlisztből havonként 2 kg, kenyérből a napi 20 dkg fejadag bevezetése, minden vágás után 3 kg zsír beszolgáltatása, később 6 kg, a fatalpú cipők bevezetése — a helyi Hangya-boltban 6—8 pengőért lehetett már párját venni — cukor, tojás, textilnemű eltűnése. Mindezeket némileg kárpótolta az a téves hit, hogy talán nemsokára vége lesz a háborúnak, s a vérontás messze van. A Ceglédi Hírlap 1941. év szilveszteri száma ezt így fogalmazta meg: „... mi vagyunk azok a szerencsések, kik ha küzdve is, szenvedve is, de legtávolabb vagyunk a világégés roppant orkánjától.. ,"

36 A háború közeledik 1942. március elején nagy megtiszteltetés érte Cegléd város iparos társadalmát Kovács Lajos ipartestületi elnök személyében. Kovács Lajost, ki ceglédi iparoscsaládból származott — három évtizedes önzetlen és szép munkája elismeréseként — a kormányzat Magyar Arany Érdemkereszttel jutalmazta. Az iparosok kultúrházában díszközgyűlés keretében a főispán adta át a magas kitüntetést.

37 Jelentős események zajlanak a frontokon is. Ezen a tavaszon Hitler erélyes követelésére a negyedmilliós 2. imiagyiar hadsereget és kb. 40 ezer munikaszolgálatost ki kellett küldeni a frontra. Erősen megszaporodtak a katonai behívók. A kormány vezetését Kállay Miklós konzervatív földbirtokos vette át. Fokozódó antiszemita hullám elérte Ceglédet is. A Baross Szövetség Cegléd és környékének szervezete — 1942. július 16-án — átírt a polgármesterhez, s kérte, hogy a zsidóikat tiltsa lka a városi uszodáiból. Az uszodaibizottság — augusztus 11-én megtartott ülésén — egyhangú határozatot hozott a kitiltásról. „ ... kivételt képeznek azok, akiknek már bérletük egész idényre meg van váltva, és kitiltásuk esetén kártérítési igényt támaszthatnak. Ezek is csak az idény végéig használhatják a strandot.. Z'

38 „Cegléden, úgy látszik, megállt az idő, vagy pedig nincs semmi új a nap alatt — írja Nagy Dezső történész, Cegléd munkásmozgalmának lelkes kutatója — 1919-ben a berendezkedő ellenforradalmi városi tanács első rendeletei közé tartozott a fenti tilalom."

39 Egyre szaporodtak a különböző gyűjtések. Nagyobb gyűjtésre a honvédelmi miniszter adott felhívást: a honvédség számára téli ruhaneműt kért. Városunkban ez a gyűjtés augusztus 25. és szeptember 5-e között volt. Megmozdult az egész város, hiszen közel 800 olyan család élt Cegléden, kinek valamelyik hozzátartozója katona, vagy munkaszolgálatos. 6483 db gyűlt össze.

40 A másik jelentős és eredményes gyűjtés év végén és 1943 elején történt. Cegléden felállítandó 200 ágyas hadikórház részére a Magyar Vöröskereszt ceglédi fiókja