Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)

3021-en,

156 1941-ben 2630-an nem tudtak írni, olvasni. 1941-ben Cegléd város lakosságának iskolai végzettsége a következő volt:

157 főiskola középiskola 8 osztály középiskola 6 osztály középiskola 4 osztály elemi iskola 8 osztály elemi iskola 6 osztály elemi iskola 4 osztály A tervezett városi szőlőtelep létesítése nem történt meg. De már az 1921-es polgármesteri program kibővítésére a várható külföldi kölcsön reményében 1924-ben elhatározták az új vágóhíd megépítését.

158 A kölcsönt azonban teljes összegében a kisvasút építésére használták fel. Ezért csak 19324>en került sor az új vágóhíd építésének megkezdésére,

159 s az elkészült intézményt 1934. december 10-én adták át a közhasználatnak.

160 A vágóhíd elkészítése után a város hűtőház és jéggyár építését vette tervbe 1935-ben, s ennek kivitelezésére jelentős állami kölcsöneiket vett fel.

161 A hűtőház 1937 őszére került üzemképes állapotba. A hűtőházat részben bérlet útján használták ki (Fleischner Vadkiviteli Vállalat, Budapest; Állatértékesítő Hangya Szövetkezet, Vasas Lajos, Cegléd, Unghváry László Rt.), részben helybeli és innen exportáló vidéki húsiparosok vették igénybe. A vágóhíd zsírmárkázó üzemét a Hangya bérelte.

162 A vágóhíd forgalma igen jelentős volt, a forgalom csak 1940-ben csökkent, amikor a német—görög háború miatt megszűnt a juhvágás Görögország részére.

163 A strandfürdő építésének a gondolata 1928-ban merült fel. 1932-ben egy amerikai vállalkozó tett ajánlotot a városnak arra, hogy strandfürdőt, uszodát és korcsolyapályát épít, de végül is visszalépett.

164 A város azonban a ceglédi bankoktól felvett kölcsönökkel hamarosan felépítette a sportuszodát. Az 1930-as évek közepén a város a cigányszéki legelőn 30 kat. holdon halastavat létesített, amely vizét a városi csatornán át duzzasztás révén a Perjétől kapta.

165 1937-ben állami borpince építéséhez fogták Cegléden, és ennek a költségeihez a város is hozzájárult. Az állani az országban 20—24 helyen épített ilyen borpincéket. Cegléden erre igen nagy szükség volt, hiszen 200 000 hektoliter bor termett évente, s csak 60 000 hektoliternek volt hely. Ez a borpince önmagában még nem oldotta meg ezt a problémát, mert csak 10 000 hektoliteres volt a befogadóképessége.

166 1939-ben a város kölcsönpénzen páncéljárműves laktanyát építtetett.

167 Hasonlóképpen kölcsönt vett- fel a város két ízben is tégla járdaépítésre. A járdaépítés igen elhanyagolt volt a városban, a 8 km aszfaltjárda mellett 151 km volt a földjárda.

168 A városnak volt saját üzemében villanytelepe, amely Cegléd városon kívül ellátta árammal Monor, Irsa, Pilis és Ceglédbercel községeket.

169 A telep áramtermelése az 1920-<as évek második felében szinte megkétszereződött,

170 és mivel a gépek már nem bírták tovább az áramszolgáltatást, a város 1931-ben a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-tól, illetve a Hungária Villamossági Rt.-tól vásárolt áramot. Ezáltal lehetővé vált, hogy a város lakosságának növekvő igényeit kielégíthessék.

171 1930-ban a lakosság 24,76%-a használt villanyáramot (2733). Ennél sokkal rosszabb volt a város vízvezetékkel való ellátottsága. 1930-ban 306 701 253 2 968 62 11876 10 919 373