Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)
vés volt, s ezeknek a gyümölcsösöknek termőfaállománya 1935-ben csak 2024 volt. 105 A gyümölcsfa-telepítés külömösen az 1920-ias évek végén imdulit meg. 1929 óta — ha az akkori városi hatóság által Végrehajtott gyümölcsfa^összeírás hiányos is, 74 957 gyümölcsfát írtaik csak össze — jelentősen megnővekedett 106 Gyümölcskivitel már az 1920-as évek közepén is elég jelentékeny volt Ceglédről, az 1930-as években ez fokozódott, azonban egyre nagyobb probléma lett az értékesítés. A gyümölcspiac bővítésének a szükségessége már az 1920-as évek elején felmerült, 107 s a két háború között állandóan napirenden volt, anélkül, hogy megvalósult volna. Ceglédnek jelentős szerepe volt az 1930-as években a magyar gyümölcspiacok sorában. Exportra csak Nagykőrösön keresztül adták el a ceglédi gyümölcsöt, és amikor Nagykőrös például szilvából naponként 20— 25 vagon árut szállított külföldre, amelynek jelentősebb része ceglédi áru volt, akkor közvetlenül Ceglédről egyetlen vagon áru sem jutott külföldre. 108 Állandó volt a követelés, hogy az exportőrök Cegléden vásároljanak. A ceglédiek nem vasúton szállítottak, hanem tengelyen és batyuban. 109 Ez már önmagában is mutatja azt, hogy nem nagyüzemi gyümölcstermelésről volt itt szó, hanem kisemberek gyümölcstermésének kis tételekben való értékesítéséről. A ceglédi piac forgalmát s a gyümölcspiactér nagyobbításának követelését ez az értékesítési probléma okozta. A ceglédi piacra felhozott és innen elszállított gyümölcs menynyisége a következő volt, mázsánként: 110 1937 1938 1939 : L941 felh. élsz. felh. élsz. felh. élsz. felh. élsz. cseresznye 1131 94 60 19 1100 490 250 100 meggy 552 42 220 155 900 645 240 100 k.-barack 2 160 177 250 179 3 600 2 415 400 250 ő.-barack 1181 83 400 148 1500 820 20 — alma 3 624 265 7 500 5 452 23 500 17 585 6 000 4 000 szilva 362 20 2 600 1948 14 000 11595 500 400 cs.-szőlő 3 295 271 1500 1064 5 500 3 481 300 200 borszőlő 2 796 227 1200 782 2 500 1065 180 50 g.-dinnye 4 478 85 8 000 812 5 000 1510 750 50 s.-dinnye 2 194 51 4 000 778 2 000 552 350 — egyéb — — — — — — 770 310 Összesen 21773 1315 25 730 11337 59 600 40158 9 760 5 410 A ceglédi piacról való elszállítás (1938-ban 5746 esetben szállítottak el) 60%ban batyuzók által, 32%-ban lovas kocsin, s csak 8%-ban történt teherautón. 111 A ceglédi gyümölcspiac jelentősége évről évre növekedett. 1937-ben a piacra felhozott gyümölcsöknek csak 6%-át, 1938-ban 43%-át, 19394>en 66%-át szállították el. A zöldségtermesztés nem volt niagyméntékű. 1937-ben 58, 1938-ban 28, 1939-ben 34, 1941-ben 53 kat. holdon termesztettek zöldséget (zöldborsó, zöldbab, paprika, fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol, paradicsom, sárgarépa, petrezselyem, uborka, saláta, karalábé, paréj). A zöldségfélék piaci forgalma minimális volt, s főként helyi fogyasztásra szolgált. A legjobb évben is alig érte el az elszállítás a felhozatal 17%-át. Cegléden a vetésterület évente átlag 33 000 kat. hold volt. Ez a vetésterület az egyes termények szerint %-osan általában a következőképpen oszlott meg az 1938-i adatok figyelembevételével: 112 368
