Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)

volna, nem indulhattak. Arra mind a két párt nagyon ügyelt, hogy a haladó törekvéseket csírájában elfojtsa. Elrettentő példaként hónapokig tárgyalta a Lázár Miklós ítélőtáblai bíró elnökletével Ceglédre kiszállt bírói tanács a „ceglédi kommunista bűnpereket".

29 A munkásszervezeteket feloszlatták,

30 a Szociáldemokrata Párt működését sem engedélyezték. 1920. április 28-án gróf Ráday kerületi kormánybiztos táviratban értesítette a ceglédi polgármestert, hogy „szakszervezetek május 1-én délelőtt 12 óráig zárt helyiségekben kizárólag szakszervezeti tagok részvételével gyűlést tarthatnak. Vörös zászló vagy más internacionalista jelvény, díszítmény szakszervezeti gyűléseken nem használható. Szükségelt karhatalom kirendelése iránt közvetlenül a katonai körletparancsnokság keresendő meg."

31 A félelem indokolt lehetett. Erre utal az is, hogy 1921 elején a közgyűlésen szóvá tették, hogy egy Lédi nevű egyén baptista tanok hirdetésének örve alatt hazafiatlan nemzetellenes bujtogatást folytat. Ebben bolsevista törekvéseket ismertek fel. Lédit letartóztatták. Ezzel kapcsolatban szóvá tették a közgyűlésen azt, hogy a „kommunisták a börtönökből is kicsempészett utasításokkal látják el köztünk élő híveiket. Az itteni fiatalkorúak fogházában is 400 kommunistát őriznek, s az őrzés — hír szerint — nem a legmegbízhatóbb." A polgármester megnyugtatta a felszólalót, hogy „a rend fenntartása céljából bizonyos intézkedések itt is történtek, ezek részletezése azonban egyenlőre nem hozható nyilvánosságra".

32 Hogy volt ellenállás, arra bizonyíték az, hogy 1921. január 19-én éjjel „Gazdatársak!" című röpiratot szórtak szét a városban, melyben a gazdákat requirálás esetén nyílt ellenállásra szólították fel, mert a nagyurak semmit nem adnak be. A röpirat felhívta a lakosságot az általános szervezkedésre.

33 Március 15-én egy újabb röpirat a munkásságot, főként a földmunkásokat tétlenségre, szabotálásra szólította fel, „mert ezáltal meg fog dőlni a tőke uralma".

34 A hatóságok minden eszközzel törekedtek a lakosság ellenállásának elfojtására. Erre jellemző bizonyíték a következő statisztika:

35 1920 1921 1922 1923 1924 1925 Államfő megsértése 12 — — — — 2 Hatóság elleni erőszak 48 3 8 11 14 3 Izgatás 84 28 7 1 1 — Amikor 1921 végén a főispán helyzetjelentést kért a polgármestertől, az a megfélemlített városról nyugodtan jelenthette, hogy „Cegléd rendezett tanácsú város területén nyugalom van". Hogy ezt a „nyugalmat" milyen eszközökkel érték el, arról a főispán nem kért jelentést, a polgármester pedig azzal áltatta magát, hogy „a lakosság zöme feltétlen híve a rendszernek".

36 Az ellenforradalom konszolidálta magát és 1921. november 26-val,

37 amikor iaz addigi helyettes polgármestert, Sárkány Gyulát véglegesen polgármesterré választották, kezdődhetett az a korszak Cegléd életében, amelyben a város fejlesztésének jelszavával a város vezetősége egyúttal mindent megtett saját uralmának érdekében. * * * Az 1920. évi népszámlálás szerint Cegléd rendezett tanácsú város lakosságának száma 36 929 volt, csaknem 3000-rel több, mint az előző, 1910-es népszámláláskor.

38 A lakosság számának ez a növekedése a természetes szaporodá-