Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 6. Cegléd a Horthy-korszakban (Nagy Lajos)

son túl nyilvánvalóan az első világháború előtti évek bevándorlásának és a világháború után a főként Erdélyből menekültek itteni letelepedésének a következménye. Az 1930-as népszámláláskor

39 a város lakosságának a száma 37 415 volt, tehát a tényleges szaporodás csupán 484 fő (1,3%). Ha figyelembe veszszük azt, hogy ez alatt a 10 esztendő alatt a város természetes szaporodása 2281 fő volt (6,2%), akkor a tényleges és természetes szaporodás közötti különbség (1797 fő, 4,9%) megmutatja azt, hogy ebben az időszakban a város lakossága nem bevándorlással növekedett, hanem az elvándorlás után megmaradó minimális természetes szaporodással. Ez a jelenség mindenesetre magyarázható az 1920-as évek gazdasági nehézségeivel is, de ha az 1941-es népszámlálás adatait nézzük,

40 mely szerint a város lakossága 38 870 fő, akkor azt látjuk, hogy az 1920-as években elkezdődött folyamat nem állt meg, hiszen a tényleges szaporodás (1930-hoz viszonyítva 1457 fő, 3,9%) ekkor is kevesebb volt a természetes szaporodásnál. A jelenség oka ugyanaz volt, ami országos viszonylatban is bizonyítható: a mezőgazdasági jellegű városok népességének növekedése az első világháború után stagnált. A város foglalkozási tagolódása 1920^ban és 1930-ban a következő volt:

41 1920 1930 kereső eltartott kereső eltartott Őstermelés 9 000 о плк 9 282 8 799 8 946 Ipar 9 000 о плк 3 743 3 441 3 841 Kereskedelem 724 899 946 863 Közlekedés 1196 2 796 845 2 041 Közszolgálat, szabad foglalkozás 709 1128 728 1082 Véderő 311 130 191 95 Napszámos 347 303 355 368 Nyugdíjas, tőkepénzes 788 932 1327 1919 Házicseléd 644 67 675 31 Egyéb 129 756 204 717 összes 16 893 20 036 17 512 19 901 A statisztika mutatja, hogy a város lakossága elsősorban a mezőgazdaságból élt. De az a jelenség, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó népesség száma 1920-tól 1930-ig csökkent (19204эап a város lakosságának 54%-a, 1930-ban csak 50%-a élt mezőgazdaságból), utal arra, hogy az 1920-as években Ceglédről elvándoroltak a lakosságnak ebből a rétegéből kerültek ki. Ennek a jelenségnek az oka a földbirtokviszonyban rejlik. A város 49 899 kat. holdból álló határa 1935-ben 6932 birtokos között oszlott meg, a következőképpen:

42 a gazdaságok száma területe 1 holdnál kisebb, szántó nélkül 1 holdnál kisebb, szántóval 1— 5 hold 5— 50 hold 50— 100 hold 100— 500 hold 500—1000 hold 1000—3000 hold 3000— hold 1998 723 507 298 2 502 6 332 1824 26 425 81 5 240 16 2 487 2 1385 1 2 059 1 4 948