Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 4. A ceglédi földmunkásmozgalom története (Farkas József)

11-én érdeklődött a polgármesternél, hogy bejelentették-e már a kongresszust, ha igen, a kérést azonnal terjessze fel. A polgármester jelenti, hogy egy vidéki ember volt a rendőrkapitánynál érdeklődni, tapogatózni, hogy engedélyeznék-e a kongresszus megtartását. A rendőrkapitány nyilván igent mondott, mert Bokányi Dezső és társai hivatalosan is beterjesztették a kérést. A polgármester nyomban felterjesztette.

106 Ezután a belügyminiszter felszólította a főispánt, hogy a kongresszust ne engedélyezzék, azzal az indokkal, hogy az előző kongresszusok is a közbiztonság megbomlásához vezettek. Egyúttal minden előkészületet akadályozzanak meg, mivel ilyen kongresszust egyáltalán nem fognak engedélyezni.

107 Ezután Gubody Ferenc november 28-án kelt végzésében a kongresszust betiltotta. Az MSZDP vezetősége mit sem tudott a belügyminiszteri döntésről, a betiltás miatt a ceglédi hatóságokat okolta, majd úgy döntött, hogy a kongresszust mégis Budapesten fogják megtartani. A budapesti főkapitány is elutasította a kérést, mondván, hogy nem kívánja a ceglédi hatóságok tekintélyét csorbítani. így fordult elő, hogy a párt fennállása óta első ízben annak kongresszusát is betiltották. A kongresszus ideje karácsony lett volna, utána 28—29-én pedig földmunkáskongresszus. Ez azt jelenti, hogy a betiltás a földmunkáskongresszusra is vonatkozott. A következő kongresszusokra egy évet kellett várni. Azok azonban egy újabb pártszakadás jegyében zajlottak le. A Mezőfi-féle szakadás és mozgalom megindulása a ceglédiekre semmiféle hatást nem gyakorolt, megmaradtak az MSZDP mellett. Urbán szerepe és tekintélye egyben az MSZDP-hez való hűséget, mellette való következetes kitartást is jelentett. A városban rendszeressé vált a pártélet. Ennék bázisa az Urbán vezette pártszervezetre épült. Jelentősebb szerepet játszott még az Újvárosi F. E., majd az Urbán vezetésével megalakult Mátyás Király Olvasóegylet. Rendszeres olvasói voltak a Népszavának, részt vettek a párt országos megmozdulásain. Rendszeresen megünnepelték minden évben május elsejét, a legtöbbször csak majálist és bált engedélyeztek számukra. Rendszeressé válták a népgyűlések. Oly sok engedélyért folyamodtak évente, hogy abból néhányat mindig meg tudtak tartani. Azt lehet mondani, hogy az 1890-es évek második felétől rendszeressé vált a mozgalmi élet a városban, egyben megszokottá is. Ez azt is jelentette, hogy a polgármester a maga jelentésében már nem reagált ezekre. Ennek nyilvánvalóan más okai is voltak. Szemrehányásban részesítették felettesei a nagy liberalizmusa miatt — két kongresszus Cegléden, a Várkonyi-mozgalom szabolcsi kiforrása —, így jobbnak látta a következő években mindig azt jelenteni, hogy semmi lényeges nem történt. Ezzel az új század elejének forrásai leszűkültek és a rendszeres mozgalmi élet folyása mellett, május elsejék, népgyűlések, választások, csupán néhány lényeges mozzanat feltárására kínálkozik lehetőség. A későbbiekben erről esik szó. 1899-ben kezdődött meg a Mátyás Király egylet létrehozása. Az alapszabályokat még márciusban felterjesztették a belügyminiszterhez jóváhagyásra, az alakuló közgyűlést azonban csak november 19-én engedélyezték, így végre az olvasóegylet megkezdhette rendszeres működését. Az egylet elnöke Urbán Pál lett.

108 Az egylet létrehozása azt is jelentette, hogy lett egy helyiségük, ahol összegyűlhettek nem csupán művelődési céllal, hanem megbeszélhették dolgaikat. A későbbiek során az egylet számos pozitív kezdeményezés kiinduló helye volt. Az egylet megalakítását Urbán Pál és társai nem köznapi dolognak szánták. Alkalomnak tekintették arra, hogy a szociáldemokrata mozgalom teljes