Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 4. A ceglédi földmunkásmozgalom története (Farkas József)
tették fel. A javaslat, hagyományosan, a földek köztulajdonba vétele mellett foglalt állást és „a magángazdasági átmenetekre" — vagyis míg a fenti megvalósul — javasolta a „szakgyűlés a Várkonyitól származó adóreform bevezetését, amely nem csupán progresszív adózási forrnia volt, hanem egy további meggazdagodást megakadályozó, ill. a nagybirtokot felszámoló intézkedés lehetett volna. A javaslat pl: az 5000 ft jövedelem után 10, 10 ezer ft után 20, 20 ezer ft után 40, és 40 ezer után 80, 50 ezer fit jövedelem uitán pedig таг 95%-os jövedelemadót írt volna elő. Ez azt jelentette, hogy amíg a 20 ezer ft-os jövedelemből 12 ezer maradt volna meg, addig az 50 ezer ft jövedelemből már csak 5000 ft. Egy ilyen jövedelemadózást a nagybirtokok önkéntes felszámolására kívántak bevezetni. A Földmívelőben Várkonyi ezt a formát egyenesen „szocializálás "-nak, a szocializmus megteremtéséhez vezető első lépésnek nevezi. „Legyetek férfiak — írja — s ne tűrjétek tovább az embertelen állapotokat. Dobjátok ki a fokozatos adó behozatalávali szocializáló első lépés megtételével közületek a heréket, úgy mint a szorgalmas rnéhek a heréket, azzal a különbséggel, hogy kény szer ítsétek őket is munkára. " 93 / a Egy másik határozati javaslat a kincstári birtokok, a nagy latifundiumok és az egyházi birtokoknak méltányos feltételek között történő bérbeadását követelte a földművelő munkások számára. A szeptemberi pártalakító kongreszszus ismét elfogadta ezeket a javaslatokat. Azzal a különbséggel, hogy az utóbbi esetében már konkrétabban fogalmazott. A papi birtokok állami kézbe vételét és a kincstári birtokokkal együtt 5 holdas parcellákban történő bérbeadását mondta ki utólagos fizetés mellett. Minden földbirtokost, akinek 100 holdnál nagyobb birtoka van, szintén arra köteleztek volna, hogy azt 5 holdas parcellákban bérbe adja. A fokozatos adó, már említett módon történő bevezetése, a minden 100 holdnál nagyobb birtok kisbérletbe adása csak átmeneti intézkedés lett volna a »vagyon- és munkaegyenlőség", a Várkonyiék által elképzelt szocializmus megteremtéséhez, amely kizárólagosan a szövetkezeti formát tételezte fel. Ez még a kisebbek hibája lett volna a kongresszusnak, a nagyobbik hiba az volt, hogy az új, Független Szocialista Párt programjában számos anarchista frázis került, mint az állam eltörlése, az uralomnélküliség megteremtése és a „demokrata" szó kihagyása a párt nevéből. Dr. Schmitt Jenő, az ún. ideális anarchizmus hazai apostola, aki már korábban is cikkezett a Földmívelőben, megjelent Cegléden is és nagy hatású beszédével sikerült a maga nézeteit elfogadtatniia. A fordulat Várkonyit is kellemetlenül érintette, mivel az országos pártvezetőség megválasztása körül is felülkerekedett az anarchista szemlélet. Kardos József Ceglédről mindenáron vezéreskedni akart, ezért .az országos földmívelő titkárság ügyénél nyíltan felvetette, hogy ha egy titkár lesz, az б legyen, ha kettő, akkor maga mellett Bikádi legyen a másik. Ez az önjelöltként való feltolakodás ezt az ügyet is levetette a napirendről. Károsabb volt, hogy Kardos javaslatára az országos vezetőségre vonatkozó ésszerűbb javaslatok is lekerültek a napirendről és az általa benyújtott anarchista ízűt fogadták el. Ez csak községi pártvezetőséget ismert el és ezek küldöttei alkották volna felfelé a vezetőséget. A választókerületek vezetőségeinek küldöttei gyűltek volna össze negyedévenként Budapesten. Ezzel az országos vezetőség operatív jellege teljesen megszűnt volna. Várkonyi a kongresszus után élesen szembefordult a Kardos-féle javaslatokkal a Földmívelőben. Továbbá a Kardoshoz hasonlóan önjelölt vezéreskedokkel. Ennek a következménye az lett, hogy a mozgalomban további bomlás 310
