Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 4. A ceglédi földmunkásmozgalom története (Farkas József)

szívesen hallgatták a népgyűléseken és megválasztása után sem maradt hűtlen a mozgalomhoz. 1896 púniusában tartott egyik népgyűlésen tett felszólalása alkalmából írta róla a helyi sajtó: „Egyedül Bárányi Péter uram volt az, aki élénken előadott humoros beszédjével nagyobb derültséget idézett elő. Node ki hitte volna, hogy Bárányi uram, aki rendes körülmények közt csak a kapanyelet kezeli — mint az általános és titkos szavazati jog kérdését fogja ily bravúrral tárgyalni és kezelni! De hát ez is megtörtént!"

38 A közönség nagy érdeklődéssel hallgatta a szónokot, pedig nála iskolázottabb szocialisták is felléptek, mint Kiss Károlyt. Kiss-sel érkezett Budapestről Szabó Ferenc (?) is.

39 Az 1896-os választások alkalmából ismét Bokányi Dezső volt a ceglédiek jelöltje. A városi képviselő-testületbe pedig beválasztották Baranyai Pétert. A hatóságok, megrettenve Bárányi megválasztása miatt, megsemmisítették a választás eredményét és új választást írtak ki. A ceglédi szocialisták felhívást tettek közzé a Földmívelőben, hogy a szándékosan „dologidőben" megtartandó választásra készüljenek fel és Bárányi megválasztása érdekében mondjanak le az aznapi keresetükről. A felhívás elérte célját.

40 1896-ban változatlan elszántsággal folyt a ceglédiek szervezkedése. Egymás után kérték az engedélyt a népgyűlések tartására is. Január elején Mihai Sándor és társai kértek engedélyt a Vörösmarty téren tartandó népgyűlésre. A polgármester előbb a városháza udvarát jelölte ki számukra a nyílt tér helyett, de végül elfogadta az eredeti helyszínt. Természetesen ő maga is megjelent, szokásához híven. A fővárosból Bokányi Dezső és Kiss Károly érkezett. Bokányi beszédét azonban a polgármester félbeszakította, mondván, hogy őt nem ismeri, így tovább beszélni nem engedi. Helybeli szónak nem volt а listán, ezért a gyűlést feloszlatta/

11 Az illegális szervezkedés is folytatódott. A színhely az Üjvárosszélen volt egy bérelt lakásban. Itt bérbe vették Kiss János házát, melyet bebútoroztak és berendeztek lényegében egylet céljára. Hivatalosan a ceglédi Várkonyi István volt a bérlő, valójában a budapesti Várkonyi fedezte a költségéket. Itt tartották a titkos összejöveteleket. 1896 januárjában a rendőrség fölfedte a titkos összejövetelek színhelyét és ugyanott letartóztatta Frühwirt Ernő kőszegi illetőségű könyvkötősegédet, aki Sebők Béla helybeli iparosnál dolgozott. Frühwirt, mivel agitációs tevékenységen tetten érték, kénytelen volt a várost elhagyni. A rendőrség illetőségi helyére toloncoltattá. A „főkolomposokat" — Mihai Sándort, Antal Károlyt, Halmi Jánosit, Vermes Andrást, Haraszti Jánost, Kernács Lajost, Várkonyi Istvánt, Matus Istvánt, Koncz Miklóst, Kökény Mihályt, Farkas Jánost és Reszeli Istvánt — letartóztatta. A letartóztatásukkor elko'bzott anyagok közt kis „magyar—német nyelvű cédulákat" találtak, amelyeken az „adományokat nyugtatják".

42 Ez az utóbbi adalék is azt bizonyítja, hogy a munkásképző egylet, vagyis az MSZDP helyi szervezetének létezése ékkor már tény volt. A fentebbi cédulák a tagdíjakat nyugtázták. Minden bizonnyal itt már az újvárosi egylet megalakításán munkálkodtak. Beterjesztett alapszabályuk még nem volt, miivel az már a jogszabályok szerint ideiglenes működésre adott volna lehetőséget. A helyi sajtó információi alapján ebben az időben 400 fő volt a szocialisták száma a városban, de egy-egy népgyűlésen a számnak ЗОчзгогоэа jelent meg. A következő, februárban tartott, népgyűlésen 12 ezer ember jelent meg Cegléden. Az adatot tartalmazó sajtótudósítás nyilván jelentősen túloz, hiszen ez a szám igen nagy lenne a város összlélekszámához viszonyítva, még a környékbeli községekből érkezőket is beszámítva. Jól érzékelteti azonban az ér295